Katona István: A kalocsai érseki egyház története I. (Kalocsa, 2001)
A kalocsai érseki egyház története
tudomásunk: 1./ Asztrik, 2.1 Névtelen, 3./ Dezső, 4./ Albert, 5./ Ugolin, 6./ Pál, ÍJ Fulbert. Amit ezekről ki tudtunk ásni az idők homályából, sorrendben hozzuk napfényre. 1. ASZTRIK 1000-TŐL LXVII agyarország püspökei közül senkit sem ismerünk régebben és biztosabban, mint a kalocsai Asztrikot. Mikor Szent István az általa alapított püspökségek megerősítését akarta kérni a római pápától, először ezt kalocsai püspöknek jelölte és Rómába küldte követségbe. Hartvik így beszél:227 „Megismervén a bölcs fejedelem a nevezett Asztrik vallásosságát, a főpapi méltóság díszével ékesítette, kánoni választással kiemelte és a kalocsai püspökség méltóságát ruházta rá. Atyja halála után négy évvel az isteni kegyelem intésére ugyanezen Asztrik püspököt - akit más néven Anasztáznak is neveztek- az apostolok küszöbéhez küldte, hogy Szent Péter apostolfejedelem utódjától a Pannoniában keletkezett ifjú kereszténységnek bőséges áldását nyújtsa, szentesítse sajátkezű aláírásának tekintélyével az esztergomi egyház érsekségre emelését, a többi püspökséget áldásával, őt magát pedig királyi koronával erősítse meg." Mivel a szent fejedelem az egyházak szervezésére vonatkozó fölhatalmazást a pápától még nem kapta meg, Asztrik kalocsai püspököt „kánoni választással kiemeltnek" mondja. Ebből következtetni lehet, hogy Szent István egyszersmind a kalocsai püspökséget is alapította, melléje kanonoki testületet rendelt, akik papság hiányában többnyire bencés szerzetesekből kerültek ki, csakúgy mint a püspökök, körülbelül olyanformán, mint ahogy Szent Gellértről mondja életrajzírója, hogy Csanád ezen első püspökének különböző kolostorokból 12 bencés szerzetes volt a segítőtársa.228 LXVIII. Asztriknak mindenfelé a „szent" jelzőt adják, de sehol sem olvasunk arról, hogy ez neki szabályszerű egyházi döntés és jóváhagyás alapján járna. Hartvik a Makk Ferenc: Szent László és a Balkán. In: Vő: A turulmadártól a kettőskeresztig. Tanulmányok a magyarság régebbi történelméről. Szeged 1998. 170-171.; Thoroczkay: Első érsekek 137-142.; Kristó Gyula: Szent István püspökségei. In: Uő: írások Szent Istvánról 128-130.; Koszta: Egyházi topográfia 44-47. Vö. még a kötet előszavával. 227 Pray: Sacra dextera 130. L. SRHII. 412-413. 228 Katona téved a „ kánoni választás " értelmezésében, a fogalom itt még nem a kanonoki testület döntésére vonatkozik, hanem a helyi egyház közösségének a királyi kinevezéshez adott beleegyező gesztusára. L. Gerics József-Ladányi Erzsébet: Az államalapító Szent István király. In: Mons Sacer 996-1996. Pannonhalma 1000 éve. Szerk. Takács Imre. Pannonhalma 1996. 114. A káptalanok - XI. század végére tehető - kialakulására Magyarországon l. Koszta László: Székeskáptalanok és kanonokjaik Magyarországon a XII. század elején. In: Acta Universitatis Szegediensis de Attila József nominatae. Acta Historica 103 (1996) 67-81. Annyiban azonban igaza lehet Katonának, hogy a püspöki székhelyeken az államalapítás évtizedeiben valóban bencés barátok lakhattak a főpásztor okkal együtt, ezt az intézményt nevezi a történeti kutatás dómkolostornak. Ж 79
