Katona István: A kalocsai érseki egyház története I. (Kalocsa, 2001)
Thoroczkay Gábor: Előszó
E fenti koordinátarendszerbe kell beilleszteni Katona István történetírói munkásságát, aki munkái mennyiségével és minőségével meghatározó szereplője volt kora tudományos életének (bár kritikai érzék tekintetében Pray Györgyöt általában többre értékeli az utókor). Első önálló műve 1768-ban jelent meg Nagyszombatban. Ekkor adta ki bővítve ottani történelemtanára - az esztergomi érsekek és az egri püspökök történetének megírásával magának a magyar historiográfiában is helyet biztosító - Schmitth Miklós (1707-1767) által egyszer már átdolgozott Turóczi Lászlóféle történeti földrajzi munkát, amely második részében a magyar királyok időrendbe szedett történetét tartalmazta (Ungaria suis cum regibus compendio data per Ladislaum Thuróczy). Következő történeti alkotásait már professzorként tette közzé, s ezek jórészt tanítási segédleteknek minősíthetők, mint a világtörténet eseményeinek kronologikus áttekintése,10 vagy a római császárság történetéről szóló munkája. 11 Ugyanezekben az években készítette el a magyar történelem kronológiáját is, de ezt csak jóval később adta ki nyomtatásban.12 Kéziratban maradt fenn, ill. tudomásunk van mára már elveszett jegyzeteiről a magyar és külhoni szakemberek munkásságáról. Ennek a valószínűleg két kötetesre tervezett tudománytörténeti munkának, egyfajta írói lexikonnak a részletei azonban más műveiben szétszórtan fellelhetők.13 Katona Istvánt természetesen nem fenti kompilatív jellegű alkotásaiért tiszteljük egyik legnagyobb XVIII. századi történetírónkként. 1778-ban jelent meg a magyar államalapítást megelőző fejedelmek korát tárgyaló „oknyomozó története",14 majd egy évvel később a már a keresztény magyar királyság históriáját feldolgozó könyvszéria, a híres História eritica első kötete. Ez utóbbi egy összesen negyvenkét kötetből álló kiadványsorozat első darabja lett, amely egészen 1810-ig kísérte végig nemzeti történelmünket, s utolsó kötete csak postumus munkaként, 1817-ben jelent meg (jóllehet különösen 10-28.; Uő: Kishevesi Hevenesi Gábor. (A magyar történeti forráskutatás első szervezője). In: Uő: Történetírás és forráskritika. Bp. 1938. 337-351.; Uő: Tudományos történetírásunk megalapítása a XVIII. században. In: uo. 353-380. Modern feldolgozás: Kosáry Domokos: Művelődés a XVIII. századi Magyarországon. Bp. 1996., különösen 144-153., 571-584., 735-738., 782-783. Pray életére és munkásságára 1. Lischerong Gáspár: Pray György élete és munkái. Lucubrationes ad históriám Societatis Jesu in Hungária illustrandam 4. Bp. 1937., Kovachichéra pedig V. Windisch Éva: Kovachich Márton György, a forráskutató. Sajtó alá rend., bev. Glatz Ferenc. Társadalom- és művelődéstörténeti tanulmányok 24. Bp. 1998. 10 Synopsis chronologica historiarum ad sublevandam memóriám historiophilum concinnata. I-III. Nagyszombat 1771-1773. 11 Synopsis históriáé Romanorum imperatorum in usum academicorum per regnum Hungáriáé et provincias eidem adnexas. Buda 1782. 12 Epitome chronologica rerum Hungaricarum, Transyl van icarum et Illyricarum conneinata ab anno 884 ad annum 1797. I-III. Buda 1796-1798. 13 A kérdésre 1. Hauer F.: a 8. jegyzetben i. m. 28-30., ill. Szelestei N. László: Ismeretlen magyarországi nyomtatványok adatai Katona István Anonymi seriptores című adatgyűjtésében. In: Magyar Könyvszemle 110 (1994) 417-423.; Uő: Művelődéstörténeti források a Kalocsai Főszékesegyházi Könyvtár Kézirattárában. In: uo. 193-198., különösen 197. 14 História eritica primorum Hungáriáé ducum ex fide domesticorum et externorum seriptorum concinnata cum prolegomeno ex História litteraria. Pest 1778. IV
