Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun Kerület igazgatása 1745–1876. (Jász–Nagykun Szolnok Megyei Múzeumok Közleményei 51. Szolnok, 1995. 2. kiadás: Debrecen, 1996)
Az 1570-es egri jegyzék négy külön kiskun széket nevez meg: Mizsét, Kisszállást, Lajost és Szabadszállást. Halas nem szerepelhet az egri jegyzékben, mivel 156l-l69l-ig a Paksy család magánföldesúri uralma alá tartozott. A Szolnok Megyei Levéltár anyagában fellelt és 1988-ban közzétett összeírások és iratok számos új ismerettel gyarapítják az igazgatási szervezetről kialakított korábbi képünket 36 . A közölt dokumentumok bizonysága szerint - melyek többsége Berényben keletkezett - Berény a török idők alatt vált a Jászság központjává. A okiratok között 10 olyan található, amelyekben Berény a „többi jász alattvaló" vagy "az egész Jászság Tanácsi és Lakosi" nevében lép fel. Az iratokban előforduló, tanács megnevezés, valamint azok az okiratok, melyeken községi pecsétek is találhatók, a községi közigazgatási szervezet működésének és a létező önkormányzati életnek okmányokkal igazolt bizonyítékai. Egyben tanúsítják azt a folyamatot, hogy a jászok és kunok igazgatása a török uralom időszakában fokozatosan hasonult az őket körülvevő falvak és mezővárosok igazgatásához. Az 1567-ben készített összeírásban Berényben 20 kapitányt, a Kis- és Nagykunságban 46 kapitányt írtak össze 37 . 1644-ben viszont Mihálytelek és Szentgyörgy határperében már bíró és a mellette lévő esküdt képviselte a települést. A török megszállás következménye Bagi Gábor szerint a jászok és kunok nagyfokú elmagyarosodása, valamint egy új közigazgatási és jogszolgáltatási rend kialakulása/ 9 A török közigazgatási rendszer kiépítése s ezzel egy időben a magyar közigazgatás átszervezése a területi fölöttes hatóságokat is megváltoztatta. Eger eleste után a pozsonyi kamara a legdélebbi magyar erődre, Vácra bízta a kun koronabirtokok kezelését. A vármegyék is kiterjesztették hatalmukat a velük szomszédos kerületekre, a Jászságot és Nagykunságot Heves vármegye, a Kiskunságot pedig Pest-Pilis-Solt vármegye igyekezett bekebelezni. A nádoroktól nem kevés figyelmet igényelt a jász és kun koronajavak védelme, ezért a XVII. századtól jászkun nádori főkapitányokat neveztek ki, illetve neveztettek ki az uralkodókkal. Az első jászkun nádori főkapitányt, Keczer Ambrust (1610-1634) II. (Habsburg) Mátyás nevezte ki. 40 A főkapitány kinevezési joga körül azonban vita keletkezett Illésházy István nádor és a szepesi kamara között, mely a nádor javára dőlt el. A nádor által kinevezett főkapitány bíráskodási jogát az 1630. évi 43. te. megerősítette. Az említett törvénycikk még nem jászkun főkapitányról rendelkezik, hanem a kunok kapitányáról, aki az országlakók ellenében vétkesnek talált kunokat és 36 Botka, 1988. 37 MOL. U. et С. Fasel Num. 2. Pertinentiae Agriensis 1567 38 Szabó László, 1982 39 Bagi, 1991. 10. 40 MOL. E.200 Acta diversarum familiarum. ll.es . 30. t. Keczer András jászkun főkapitány iratai (1611-1634) 14
