Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun Kerület igazgatása 1745–1876. (Jász–Nagykun Szolnok Megyei Múzeumok Közleményei 51. Szolnok, 1995. 2. kiadás: Debrecen, 1996)

jászokat elítélheti, mégis e törvénytől származtathatjuk a kunok és jászok jogszolgáltatásának szoros összekapcsolását, mely gyakorlatot a jászkun nádori főkapitány elnevezés is tükröz. I. Lipót uralkodása óta a nádorok tisztségébe a „Cornes et Judex Jazygum et Cumanorum" címet is belefoglalták.

41 Adózási szempontból Esterházy Pál nádor leiratát tekinthetjük a függetlenedés elindítójának. 1682. június 5-én Pest vármegye törvényszékén olvasták fel azt az oltalomlevelet, melyben a nádor kinyilvánítja, hogy a kunsági faluk lakosai a megyéhez való adófizetés, ennek hatósága és védelme alól kivétetnek.

42 Ez az oltalomlevél szolgált alapul ahhoz, hogy a jászok és kunok Heves és Pest vármegyétől elszakadva önálló politikai hatósággá alakuljanak. A megmegújuló Heves, Külső-Szolnok és Pest vármegyei tiltakozások visszaszorítására az 1696. évi pozsonyi nádori tanácskozáson elrendelték a nádori porták számának új összeírását. Az összeírás eredményeként a Jászkun Kerületre 61,7 portaszám jutott. A vármegyéktől való függetlenedés és az önálló adózó kerület kialakulása a XVIII. század elejére lezárult. A kezdettől létező autonóm igazgatási és bírósági gyakorlatuk, kiegészülve a külön önálló adózás gyakorlatával megteremtette azokat a közjogi feltételeket, amelyek a Jászkun Kerület, mint politikai egység létrejöttéhez szükségesek voltak. I. 2. AZ IGAZGATÁSI ÉLET FŐ VONÁSAI A FÖLDESÚRI JOGHATÓSÁG KEZDETEITŐL A REDEMPTIÓIG A török uralom megszűnése, a karlócai béke után, a Habsburg Birodalom katonai sikerei hatására a fegyverjogon szerzett területeket I. Lipót birodalmi érdekeinek rendelte alá. Ezek az érdekek az államadósság csökkentését kívánták, melyhez 1702-ben jelentős összeggel járult hozzá a jászok és kunok kerületeinek eladásából befolyt összeg. Az eladatás körülményei s az új tulajdonos, a Német Lovagrend földesúri hatósága, majd a Lovagrend örökébe lépő földesuraság, a Pesti Invalidus Ház uralmának időszaka Kiss József munkássága eredményeként ma már részleteiben is ismert.

43 Megállapításaival egyetértve itt csupán az igazgatástörténet szempontjából fontosnak ítélt részleteket emeljük ki. 4i Gyárfás, IV. 405. 42 Palugyay, 1854. 42. 43 KissJ., 1979., 1992. 15