Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun Kerület igazgatása 1745–1876. (Jász–Nagykun Szolnok Megyei Múzeumok Közleményei 51. Szolnok, 1995. 2. kiadás: Debrecen, 1996)

Arról, hogy a kerület nem hagyta jóvá a helyi ajánlottakat, nincs tudomásunk. Előfordult viszont, hogy a tanács nem tudott megegyezni, ezért a kerülettől kért javaslatot. Előzetes jelölés nélküli bíróválasztás csak rendkívüli esetben lehetett, ha pl. a hivatalban levő főbíró meghalt, vagy súlyosan megbetegedett. Ugyancsak kivételként tartjuk számon azokat a választásokat, amikor a szavazók nem az ajánlott személyek közül választottak. 1750-ben pl. Szabadszálláson ,,a nemes magistratus a régi bevett szokás szerint, maga közül érdemes személyeket bíróságra candidált vala; mindazáltal, a községnek különös meg édgyezéséből, a község közül Kutsos János uram fő bíróságra választatott."

261 1791-ben Majsán két jelölt egyenlő szavazatot kapott, ezért „Tóth Demeter köz ember választatott azon vótumoknak egymás részre való fölül haladására." Ezután bocsátották a jelölteket a nép elé szavazásra.

262 1803-ban Fülöpszálláson főbírónak az előző jegyzőt választották. Mivel a jegyzők nem voltak tagjai a tanácsnak, ez rendkívüli esetnek számított.

263 1844ben Jászladányon a lakosok a tanácsterembe gyűltek, majd Túri József előadta, ,,nem kívánnak most bírákat választani, és várnak az anyavárostul [híreket], ha akarnak, az urak válasszanak maguknak bírákat."

264 Azzal kivonultak a teremből, s így a választás a nép nélkül történt. Ugyanebben az évben Jászmihálytelken is botrányba fulladt a bíró választás, mert a lakosok nem új bírót, hanem új jegyzőt akartak választani. Mivel arra nem kaptak lehetőséget, és a hivatalban lévő főbírót sem hagyhatták meg, a másodbíróságra jelöltek közül szerettek volna főbírót választani, ami szintén nem valósulhatott meg. Ekkor az összegyűlt lakosság a szavazást megtagadta. A tanács a kiküldöttek szavazatával maga választott, de amikor a népnek kihirdették az új bíró nevét, valaki felkiáltott „kanász bujtárnak sem való". Ezek után az esküt is zárt ajtók mögött tették le." A választások a kivételektől eltekintve a megjelentek szavazati többségével történtek, de a szavazók köre az idők során többször változott. A redemptiót követő időkben még az egész lakosság, majd csak a redemptusok jelentek meg 261 BKML. Szabadszállás lt. Prot. Pol. 1., 66. p./1751. A tényleges választások ünnepélyes gyűlés keretében a kerületi elöljáróság kiküldött tisztségviselője jelenlétében történtek. A választási gyűlésen elsőként a leköszönő bíró mondott beszédet, elnézést kérve előfordult hibáiért, s kérte, hogy helyébe más alkalmas személyt válasszanak. Ezt követően a tanács a lakosokkal együtt a templomba vonult misét hallgatni, majd „az egész népesség begyűjtetett" a tanácsháza udvarába, ahol a szavazás lezajlott. A nép előtt felolvasták a jelöltek nevét, majd közfelkiáltással vagy egyenként bebocsátva szavaztak, utolsókként mindig a tanácsnokok. A megválasztott új főbíró és a tanácsnokok eskütétele ismét a templomban történt, amit a jelen nem lévőknek harangzúgás adott tudomásul.A helységek minden bíróválasztás után jelentést küldtek a nádori fő- vagy alkapitány számára. A jelentések az új tisztségviselők nevéről és a tisztújítás körülményeiről is beszámoltak. Ezek közül emelünk ki néhány, a szokásostól eltér 262 SZML. JKK. kig. Fasc. 1. No. 796/1791. 263 SZML. JKK. Fasc. 1. No. 196171803. 264 SZML. JKK. kig. Fasc. 4. No. 3412./1844. A híreket azért várták, mert azt remélték, hogy az orsszággyűlés által tárgyalt rendezési törvényjavaslat változtatásokat tesz lehetővé a választás módjában. 265 BKML. Kh. lt. Prot. С. 20. No. L/1778. 92