Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun Kerület igazgatása 1745–1876. (Jász–Nagykun Szolnok Megyei Múzeumok Közleményei 51. Szolnok, 1995. 2. kiadás: Debrecen, 1996)

felosztások földrajzilag mind eltértek egymástól, de még egy-egy szakterületen belül sem történt megfelelő egyeztetés. A Jászkun Kerületben a pénzügyminisztériumi főfelügyelet alá tartozó adóhivatalok és mértékhitelesítő hivatalok más földrajzi beosztás szerint működtek, s ezek területe még a földadóbizottságok becs lőj árasaival sem egyezett, sőt nem is igazodott azokhoz. A Félegyházi Magyar Kir. Adóhivatal illetékessége kiterjedt: Félegyháza rt. városra, Csólyos és Pálos pusztákra, Dorozsma és Szabadszállás községre. Közülük Félegyháza a félegyházi földadóbecslő járásba tartozott Csólyos és Pálos pusztákkal együtt, de Dorozsma a szegedi becslőjárásba, Szabadszállás pedig a kecskemétibe.

617 A legegységesebb a Nagykun Kerület volt, hiszen történelme során, még az önkényuralmi korszak területi felosztásai sem bontották meg földrajzi és közigazgatási egységét. Az adóigazgatás szempontjából most is valamenynyi Nagykun kerületi település a Karcagi Magyar Kir. Adóhivatalhoz tartozott, de közigazgatásilag községi helyzete miatt a Jász Kerülethez csatolták Madarast. Arra is történt kísérlet, hogy Lacházát a kunszentmiklósi adóhivatal hatásköréből Ráckevéhez csatolják, de ez megtört a község ellenállásán, amely nem akart semmiféle közigazgatási ügyben kikerülni a Jászkun Kerület törvényhatóságából.

618 Az állami hivatalokhoz kapcsolódó területi felosztás mellett az önkormányzatok sem alkottak egységes hálózatot, egymásba beékelődött területeken különböző közjogi helyzetű önkormányzatok nehezítették az állami irányítás hatékonyságát. Ésszerűsíteni és rendezni kellett még a történelmi múlt és hagyományok megsértése árán is. E fő gondolattal az önkormányzatok politikai életét irányítók is egyetértettek, a vita a hogyan kérdése körül zajlott. Mindhárom kerület megpróbálta saját részérdekeit érvényesíteni. Gróf Szapáry Gyula belügyminiszter 1873. december 21-én képviselőház elé terjesztett javaslatától, Tisza Kálmán 1876. május 6-i javaslatáig számos megyerendezési változat született.

61 Az önálló jász megye, a kiskun megye, vagy a kun megye elképzelése nem tudott a gondolat elfogadtatásához elégséges érvet felsorakoztatni. A Kiskun Kerületet leválasztották történelmi társkerületeiről, és Jászberénynek sem sikerült vezető pozícióját megőrizni. A területrendezés végső kimenetele a Jászkun Kerület minden kezdeményezését kudarcra ítélte. A tételes jog szerint már régen nem létező jászkun kiváltságos múlt elvesztése a közigazgatási különállás megszüntetésének veszélyét érezve még fájóbbnak tűnt. Rá kellett döbbenniük, hogy hiába minden igyekezet, a kerületek megszüntetése elkerülhetetlen. 617 SZML. KL. I. 168/1872. - BKML. Kf. KK. 1993/1875. kig. A földadóbizottságok és becslőjárások létrehozásáról az 1875: 7. te. rendelkezett. 618 BKML. Kf. KK. 873/1873. kig., 619 A Jászkun Kerületet érintő területrendezés részletes feldolgozását lásd: Seres Péterné: JászNagykun-Szolnok megye kialakítása. Szolnok, 1975. 227