Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun Kerület igazgatása 1745–1876. (Jász–Nagykun Szolnok Megyei Múzeumok Közleményei 51. Szolnok, 1995. 2. kiadás: Debrecen, 1996)

Tekintettel arra, hogy a Jászkun Kerület törvényhatóságának átalakulása még nem fejeződött be, a községek tényleges törvény szerint szervezése csak a törvényhatósági bizottság megalakulása után kezdődhetett el. Valamennyi főbíró a jászkun alkapitány 1872. február 7-én kelt utasítása szerint indította el a szervezési és átalakulási munkákat.

575 A legelső és legfontosabb feladat az volt, hogy az adózó lakosokat felvilágosítsák a községi törvény szelleméről, a lakosokra háramló jogokról és kötelezettségekről. Nagyon fontos volt a körültekintő tájékoztatás, hiszen a település jövőjéről, az ország igazgatási rendszerében elfoglalt helyéről kellett dönteni. A községi törvény a községeket három jogi kategóriába sorolta: 1. városok, melyek rendezett tanáccsal bírnak, 2. a nagyközségek, melyek rendezett tanáccsal nem bírnak ugyan, de a törvény által rájuk ruházott teendőket saját erejükből teljesíteni képesek, 3. a kis községek, melyeknek anyagi ereje olyan csekély, hogy csak más községekkel társulva képesek a törvény által előírt feladatoknak megfelelni. Mindhárom kategóriára érvényes alapjog és kötelezettség lett, hogy: ,,A község a törvény korlátai között önállóan intézi saját belügyeit, végrehajtja a törvénynek és a törvényhatóságnak az állami és a törvényhatósági közigazgatásra vonatkozó rendeleteit."

576 A belügyek intézésének módja, tagoltsága, és főként költségessége, azonban már lényegesen különbözött. El kellett tehát dönteni, hogy a létező 25 rendezett tanácsú községből hány vállalja a rendezett tanácsú városi rangot, illetve, ha azt nem vállalja nagy-, vagy kisközségként folytatja igazgatási életét. Az átalakulást nem felülről megszabott intézkedésre, hanem a község adófizető lakossága többségének kérelmére engedélyezte a belügyminiszter. A lakosok kérelmének alátámasztására a kérelemhez mellékelni kellett: - a kérvényt aláírók aláírási íveit, - a község vagy a puszta egyenes állami adójának kimutatását, - a község folyó költségvetésének hiteles másolatát, - a községi vagyon becsült értékkel ellátott leltárát, és - igazolást arról, hogy a község rendelkezik elégséges és megfelelő szellemi erővel a szükséges feladatok ellátásához. A kérvényeket elsőként a Jászkun Kerület törvényhatósági közgyűlése tárgyalta meg. A közgyűlésben kialakított pártoló vagy elutasító véleményt csatolták a község kérvényéhez és együtt küldték tovább a döntési joggal rendelkező belügyminiszterhez. Nagyon komoly és nehéz döntés előtt álltak a községek. Szembe kellett nézniük azzal, hogy ha nem tudják vagy nem merik a rendezett tanácsú várossá válás tetemes költségeit vállalni, évszázados jogokat veszítenek el. A kerület 575 BKML. Kf. KK. 382/1872,kig. 576 Közs. törv. 1871: 18 te. 577 BKML. Kf. Tan. ir. L 36 F 10 Sz 8/1872 217