Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun Kerület igazgatása 1745–1876. (Jász–Nagykun Szolnok Megyei Múzeumok Közleményei 51. Szolnok, 1995. 2. kiadás: Debrecen, 1996)

ismereti szabadság és a társadalomnak a törvény korlátai közötti szabad csoportosulhatása minden alkotmányos országban a fejlődés, a szellemi emelkedés egyik fő tényezőjéül szolgál a haladásra törekvő emberiség által egy szebb jövő jelszava gyanánt fogadtatott a magasztos vezérelv: „szabad egyház, a szabad államban". Minden vallásfelekezet egy magántársulat, melynek joga van saját belügyeiben intézkedni, s állam ne avatkozzon abba, de ugyenez az igazság tiltja, hogy ,,az állam akár egyik, akár másik vallásfelekezetnek, vagy azok tisztviselőinek államvagyon haszonélvezetét engedje át." Ez alól csak az adhatna felmentést, ha az állam valamennyi vallást és azok tisztségviselőit egyaránt részesítené e juttatásokban. Ezért felszólították a Képviselőházat az igazságtalanság megszüntetésére, és olyan törvényalkotásra, amelyben kimondatik, hogy ezentúl minden vallásfelekezeti kérdésben a „szabad egyház, szabad államban" elv fog mértékül szolgálni. Az állam csak a felügyeleti jogot tartsa meg magának, mondjon le minden befolyásról, amit az egyházi tisztviselők kinevezésére vagy más egyházi ügyekben gyakorolt, ,,s e most kifejtett elveknél fogva visszaveszi az állam minden vallásfelekezettől, illetőleg ezek egyházi személyeitől mindazon birtokokat, melyeknek haszonélvezeti jogát ezek Királyi adományozás útján nyerték" vagy azok jövedelméből gyűjtötték. A visszavett „milliókra menő értéket képező államvagyon egy nemzet társadalmi, népnevelési és tudományos haladásának válik emeltyűjévé". A Jászkun Kerület feliratának hatásáról nem tudunk, de azt tudjuk, hogy Eötvös sokkal mérsékeltebb próbálkozása is eredménytelen maradt, s az állam és egyház szétválasztásában évtizedek múlva is csupán részeredmények születtek. Az, hogy a kerület közönsége nevében egyáltalán megszülethetett e felirat, mutatja, hogy a kerületi közgyűlésben a polgári átalakulás liberális hívei többségbe kerültek, s az egykori „szabad kerület" már nem visszafelé tekintve próbálta kiváltságait átmenteni. Ez az önkormányzat új alapokra építkezett, az új követelményeknek akart megfelelni, s ebben az igyekezetében hol a feudális vonásokkal terhelt megyei igazgatáshoz, hol a polgári liberálisok legmerészebb vonalához csatlakozva kereste helyét az igazgatás új szervezetében és a polgárosuló Jászkunság irányításában. VI. 1.3. A törvényhatósági törvény A Hármas Kerület kiegyezés után kialakult közigazgatási szervezetét és a kerületi közgyűlés helyét elfoglaló állandó bizottmány feladat- és hatáskörét maga a bizottmány is ideiglenesnek tekintette, és országos törvény által egységesen ren- dezendőnek ítélte. Ezt a rendezést végezte el az 1870:42. te. A törvény tervezetének vitájára és véleményezésére az 1869. évi december 204