Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun Kerület igazgatása 1745–1876. (Jász–Nagykun Szolnok Megyei Múzeumok Közleményei 51. Szolnok, 1995. 2. kiadás: Debrecen, 1996)

együtt - ami kimondta az állampolgárok törvény előtti egyenlőségét - a polgári átalakulás egyik alappillérét rakta le. Az 1869. június 1-én életbelépett új jogalkalmazási és jogszolgáltatási törvények a közigazgatásban is változásokat okoztak. Módosítani kellett a kerületi táblabírók hatáskörét, hiszen a tisztán törvénykezési ügyek kikerültek feladatkörükből, s ezentúl a közigazgatási ügyekkel egyébként is túlterhelt kapitányok segítségére a kerületek közgyűlése vagy kisgyűlése által, tisztán közigazgatási ügyekben is kiküldethettek, s azokban saját felelősség mellett kötelesek lettek eljárni.

558 Az államosítás és központosítás másik állomása az 1868:38. te. értelmében megszervezett tankerület volt, melynek élére szintén kinevezett tanfelügyelő került. A Jászkun Kerület egy tankerületet képezett. Az első kinevezett tanfelügyelő Pap Mór, 1869. július 20-án foglalta el hivatalát.

559 Tekintettel a Jászkunság területi széttagoltságára, a tanfelügyelő mellé igen népes, 34 tagú iskolatanácsot választottak.

560 Az 1868. évi népoktatási törvény megalkotását és elfogadását a kerületekben is örömmel fogadták. Pártolást és támogatást adtak báró Eötvös József

561 francia liberalizmusból átemelt eszméinek is, ami a „szabad egyház szabad államban" elvben nyilvánult meg.

562 A polgári átalakulás és a liberális eszmék egyik fontos követelménye volt a feudalizmus idején összefonódott katolikus egyház és az állam szétválasztása, a vallási szabadság és egyenjogúság biztosítása. Eötvös a katolikus egyház és az állam viszonyát a katolikus autonómia megteremtésével akarta rendezni. A protestáns egyházak esetében erre nem volt szükség, mert bár hátrányos közjogi helyzetben (hiszen az állami vallás a katolikus volt), de erős önkormányzattal rendelkeztek. Vagyonukat és iskoláikat maguk kezelték, maguk választották egyházi vezetőiket és önkormányzati szerveik tagjait. Éppen ez az erős önkormányzat tette lehetővé, hogy a presbitériumok az önkényuralmi időszakban a községi önkormányzatok rejtett helyettesítőivé váltak. A Jászkun Kerület összes lakosságának 62%-a római katolikus, 36%-a református, 1,9%-a zsidó vallású volt, az összes többi pedig 0,1%-ot tett ki. Mindezek ismeretében sajátos megnyilvánulása a liberális gondolkodásnak, ahogyan az eddigiekben inkább megegyezésre törekvő Jászkun Kerület állást foglalt a vallásszabadság és az egyenlőség mellett, és országgyűlési feliratban követelte az egyházi birtokok visszavételét. A felirat 1869. december 13-án készült. A beadványt

563 azért fogadtuk el - írják a felirat bevezetőjében -, „mert meggyőződésünk szerint annak kiindulási pontja és végcélja az igazság, indokai pedig: az állam érdeke." Nem lehet kétségbe vonni - folytatják -, hogy „a legszélesebb alapokra fektetett lelki558 BKML.Kf. Tan. ir. L 40 Cs 7 Sz 20/1869. 559 BKML. Kf. KK. 999/1869.kig 560 BKML. Kf. Tan. ir. L 40 Cs 7 Sz 20/1869. 561 1867. febr. 20-1871. febr. 2-ig vallás-és közoktatási miniszter 562 Eötvös József: Levelek . Bp. 1976. 573-574. 1. 563 SZML. JKK. Alk. ir. 7220/1869. kig. 203