Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun Kerület igazgatása 1745–1876. (Jász–Nagykun Szolnok Megyei Múzeumok Közleményei 51. Szolnok, 1995. 2. kiadás: Debrecen, 1996)

2. A birtokviszonyokra vonatkozó ügyeket előkészítő bizottmány Elnöke: Pap Mór alkapitány. Tagjai: tizenegy községi tisztviselő és kerületi képviselő. 3. A karcagi rétosztály hitelesítésére érkezett beadványok tárgyalására létesített bizottmány Elnöke: Szeles László kerületi képviselő. Tagjai: kilenc tisztségviselő és képviselő. 4. A honvédelmi ügyekre vonatkozó ügyiratok tárgyalását előkészítő bizottmány Elnöke: Nagy Ferenc tiszteletbeli főjegyző. Tagjai: tíz tisztségviselő és kerületi képviselő. Az egyes bizottmányok a közgyűlés első napján kapták meg a hozzájuk utalt ügyeket, és már a közgyűlés második, esetleg harmadik napjára beadták javaslataikat, amelyek figyelembe vételével megszületett a közgyűlési határozat. A bizottságoknak tehát csak véleményezési joguk volt. A célfeladatra kiküldött alkalmi bizottságok egy vagy több évig is működhettek, mindaddig, amíg a kapott feladatot meg nem oldották; azaz amíg olyan javaslatot nem tudtak előterjeszteni, amelyet a közgyűlés elfogadott. A huzamosabb ideig működő bizottságok közül kettőt emelünk ki. 1. A birtokossági képviselet szervezeti szabályzatának kidolgozására kinevezett bizottság

531 2. A megyei hatóságok rendezésére javaslatot készítő bizottság A bizottságok másik csoportját képezték az úgynevezett állandó bizottmányok. Ezek: I. A Központi Választmány II. Egészségügyi Bizottmány Az állandó bizottmányok működése nem egységes elveken alapult és szervezetileg is jelentős eltéréseket mutatott. A Központi Választmány, mint testület, állandó volt, de megbízatása egy-egy választás előkészítésére és lebonyolítására szólt, s tagjai is választásonként változtak. Elnöke minden esetben az első alkapitány volt. Működéséről külön jegyzőkönyvet vezetett. 531 BKML.Kf. Lt. Tan. L 40 Cs 7 Sz 15/1868. 532 BKML. Kf. KK. Tü. 306. érk./1868. 193