Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun Kerület igazgatása 1745–1876. (Jász–Nagykun Szolnok Megyei Múzeumok Közleményei 51. Szolnok, 1995. 2. kiadás: Debrecen, 1996)

két személyt, akiknek feladatuk a kerületi tisztviselők választóinak összeírása lett. E két kijelölt személy mellé minden jászkun település küldhetett egy vagy két tagot. A kerületi tisztújítást 1867. május 14-re tűzték ki, ezért addig minden községben meg kellett tartani a közgyűlési képviselők választását, hogy a megújult testületek végezhessék el a Hármas kerületi tisztújítást A községekben megkezdődött választási tevékenység során titkos szavazással megválasztották a választási elnökséget és a városi tisztviselők választóinak összeírására kijelölt küldöttséget, valamint azokat, akik a kerületi tisztviselők választóinak a névjegyzékét készítették el. A választási napok május 7-14 közé estek. A régi tanácsok mindenütt lemondtak, és a teendőket a választási bizottságok végezték. Az 186l-es alapon összehívott helyi képviselő-testületek úgynevezett 10-es bizottságokat alakítottak, akik, mint kijelölő bizottmányok, az egyes hivatalokat betöltő személyekre javaslatot tettek. Minden hivatalra 3 főt jelöltek, közülük a legtöbb szavazatot kapott egyén nyerte el a hivatalt. Az új tisztikarok eskütételét minden helyiségben követte az új képviselő-testületek és a kerületi közgyűlési képviselők megválasztása. A választások, eltekintve néhány kivételtől, zavarmentesen és titkos szavazással zajlottak le. A kivételek közé tartozott Majsa, ahol a képviselő-testület választását háromszor kellett megismételni, mert minden alkalommal eltértek valamiben az 1848:23. te. előírásaitól. A Jászkun Kerület közgyűlése a harmadik: 1867. december 14-i választást is megsemmisítette, mert a képviselőket nem a választók titkos szavazatával, hanem a tanács, a kijelölő bizottmány, és az e célra választott bizalmi férfiak nyilvános tanácskozásában választották. Az eredményt csupán utólagos jóváhagyásra terjesztették a választók elé. ' A majsai képviselő-testület törvényesen csak 1868-ban alakult meg. Túrkevén éppen fordítva szegték meg az előírásokat. Itt a választás után a főbíró hamarosan lemondott. Helyette a képviselő-testületnek kellett volna „helyettes főbírót" kinevezni, a testület azonban a tisztséget a választópolgárság bevonásával, választással töltötte be. A Jászkun Kerület közgyűlése ezt is megsemmisítette, kimondva, hogy ,,sem az alkotmányos elv alkalmazása nem kívánja, sem célszerűnek nem mutatkozik, a választások által, a nép kedélyét folytonos izgalomban tartani."

516 A Jászkun Kerület közigazgatási szervezetének újjáalakítást folyamata tehát alapvetően eltért a vármegyék szervezeti megújulásától, ahol éppen fordított sorrendben zajlottak e folyamatok. Ez a közigazgatási egységek demokratikus hagyományainak különbségeit tükrözi. Szabolcs vármegyében már 1867. május 2-án megalakult a közgyűlés, lényegében az 186l-es bizottmány tagjainak kooptálásával. A főispán elnökletével működő jelölőbizottság javaslata alapján az új vármegyei közgyűlés tagjai a két alispánt titkos szavzással, a megyei tisztikar többi tagját pedig közfelkiáltással 515 SZML. JKK. kgy. jkv. 1868. jan. 15. 9. sz. , SZML. JKK. kgy. jkv. 1868. jan. 15. 10. sz. SIÓ BKML.Kf. KK. 135/1868. jan. 26. Normale 188