Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun Kerület igazgatása 1745–1876. (Jász–Nagykun Szolnok Megyei Múzeumok Közleményei 51. Szolnok, 1995. 2. kiadás: Debrecen, 1996)

akik borméréssel vagy húsvágással foglalakoztak.

424 A beszedésre három módot jelöltek meg:

425 1. Közvetlenül kincstári felügyelet alatt kezelik, 2. haszonbérbe adják, s a kincstár jogai a bérlőre szállnak, 3. egyezséget kötnek az adófizetők a kincstárral. A főkapitány az utóbbit ajánlotta a járási kapitányok figyelmébe. A javaslat mögött annak a ténynek az ismerete állt, hogy a kerületekben a királyi kisebb haszonvételeket többnyire bérbeadással hasznosították, s e bérletek 1851. október 31-ig tartottak. Tehát már folyamatos, korábbi feltételekkel megkötött egyezségeket kellett volna módosítani. "

6 Megjegyzendő, hogy áprilisban a fogyasztási adót a 2.000-nél kevesebb lélekszámú helységekre is kiterjesztették. Az adózás ügyeinek irányítása és ellenőrzése 1851. február 20-tól új országos hatáskörű szerv, a Magyarországi Pénzügyi Országos Igazgatóság fennhatósága alá került. Az országos pénzügyi igazgatóságnak alárendelve 18 Pénzügyi Körzeti Igazgatóságot létesítettek. A Nagykun és a Jász Kerület, valamint a Heves megyéből közbeeső részek és Tarnaőrs helysége a szolnoki, a Kiskun Kerület, a Pest-Solt vármegyéhez beosztott Kocsér és Kara puszták kivételével a Szegedi Pénzügyi Körzeti Igazgatósághoz tartozott.

427 Az átalakulás másik lényeges törekvése a közbiztonság megtartására irányult. Kiépült a csendőrségi szervezet, s a községen belül a rend és csend fenntartása kizárólag csendőrségi feladattá vált.

428 A pénzügyi és a csendőrségi szervezet alakításával párhuzamosan az 1850. december 21-i császári határozat jóváhagyta az ország új közegészségügyi szervezetét. " A Jászkun Kerületben egy megyei főorvost, 7 járási orvost és 7 járási bábát neveztek ki. Az állategészségügy fenntartására pedig az egész Pest-Budai közigazgatási kerületre 3 állatorvost. A megyei főorvost és a járási orvosokat a járáshoz tartozó egészségügyi tisztviselőknek tekintették, akiknek irodai munkáit a megyei és a járási irodák végezték. Mindezen állami hivatal működési területe az új közigazgatási járásokra, illetve azok szervezetére támaszkodott. Ez megkövetelte a közigazgatási szervezet gyors átigazításának végrehajtását. A Pest-Budai kerületi főispán, Augusz Antal 1851. március 17-re tűzte ki a megye rendezésére összehívott értekezletet.

430 Az új közigazgatási szervezet gyakorlatilag áprilisban lépett életbe. Megtörtént a járási székhelyek kijelölése és a járási beosztás. A rendezés fő szempontja az lett, hogy a közigazgatási és törvénykezési járás azonos területet foglaljon magába. Az elv szerint a Félegyházi járást félegyházi és halasi járásra kellett volna szétválasztani, de ez közigazgatási 424 Uo. 157/1851. 425 BKML. Kf. lt. Kunszentmiklósi es. kir. Kapitányság levelezőkönyve, 1850.márc. 25. 426 SZML. JKK. Főkapitányi ir. 1087/1851. 427 BKML. Kf. lt. Félegyházi cs. kir. Kapitányság beadványi jkv. 1851. ,256. 428 A volt pandúr rendszer 1851.okt. 18-án szűnt meg. 429 BKML. Kf. lt. Félegyházi cs. kir. Kapitányság beadványi jkv. 1851., 242. 430 Uo. 1851., 577. 158