Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun Kerület igazgatása 1745–1876. (Jász–Nagykun Szolnok Megyei Múzeumok Közleményei 51. Szolnok, 1995. 2. kiadás: Debrecen, 1996)

tulajdonos Jákóhalma, Mihálytelek, Dózsa és Felsőszentgyörgy tett javaslatot.

419 Minden adóközségben kinevezett választmány végezte a szükséges felmérési és becslési munkákat, élén a kinevezett ügyvezetővel. Az új földadó bevezetését, illetve az ezzel kapcsolatos munkálatokat e célra létesített es. kir. hivatali szervezet végezte és irányította. Élén a budai es. kir. földadórendező bizottság állt, melyhez adóbiztossági kerületek, azon belül becslő felügyelői és becslő biztosi járások tartoztak. Ez a szervezet nem fedte a már kialakított közigazgatási járásokat, de a törvénykezésiekkel sem volt azonos. A 4-es számú földadórendező felügyelőséghez tartozott pl. Heves vármegye és a Jászság. Ezen belül külön becslő biztossági járást képezett a Jász Kerület. A Nagykun Kerületet az 5. számú földadórendező felügyelőséghez sorolták. Az adóhivatalok létesítése a pénzügyminisztérium hatáskörébe tartozott, bár ténylegesen csak november l-jén léptek életbe, szervezésük már januárban megkezdődött. A Jászkun Kerületben négy adószedői hivatalt terveztek létrehozni.

421 Jászberényben a meglévő megyei pénztár alakult át adószedői hivatallá. A többi adóhivatal Karcagon, Halason és Kunszentmiklóson alakult. A tervek szerint később minden járásnak külön adóhivatalt szántak, a járásbíróság székhelyén. Ehhez viszont meg kellett várni a járásbíróságok megszervezését, addig a meglévő járási biztosi székhelyeket jelölték ki az adóhivatalok helyéül is. A Félegyházi járás adószedői hivatalának Halasra helyezése azonnal ellenzést váltott ki. A főkapitány tiltakozott ellene és javasolta a hivatal Félegyházára helyezését. A fellebbezés indoka, hogy a félegyházi kerületi háznál a megfelelő feltételek - helyiség és berendezés - adottak voltak, s ott járásbíróság is működött. A pénzügyminisztérium helykijelölési javaslatában előrevetítődött az a törekvés, hogy a volt Kiskun Kerületet további részekre bontsák, s a területi megoszlással még indokolható, alsó- és felső-kiskunsági helységekből alakult két közigazgatási járást háromra osszák fel. Egyelőre ez a törekvés a hivatalok elhelyezésében, illetve azok elleni tiltakozásokban bukkant felszínre. A Halasra tervezett adóhivatal Félegyházára helyezése ügyében a tiltakozás sikerrel járt. A karcagi adóhivatalt megfelelő épület hiánya miatt Kisújszálláson helyezték el. A hivatalok létesítése körüli huzavona nem akadályozhatta az új adónemek beszedésével kapcsolatos - óriási ellenszenvvel fogadott - intézkedéseket. Az első utasítások között már 1851. január 5-én arról kért tudósítást a főkapitány, hajlandók lennének-e a községek az örökváltságoktól eddig beszedett illetéket beszolgáltatni.

423 Továbbá közölte, hogy a még 1850. november 21-i császári határozattal elfogadott bor- és húsfogyasztási adót március elsejétől minden kétezer lelket meghaladó helységben beszedeti a pénzügyőrség. Ezt mindazok tartoztak fizetni, 419 SZML. Apáti es. kir. Kapitányság rendeletek jkv. 4111/1850. 420 Uo.232/1851. 421 SZML. Karcagi cs. kir. Kapitányság hivatalos eljárások és fogalmazványok jkv. 1827/1852. 422 BKML. Kf. lt. Félegyházi cs. kir. Kapitányság beadványi jkv. 24/1851. 423 Uo.125/1851. 157