Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun Kerület igazgatása 1745–1876. (Jász–Nagykun Szolnok Megyei Múzeumok Közleményei 51. Szolnok, 1995. 2. kiadás: Debrecen, 1996)

központokkal. A Nagykunságban pedig a korábbi egy helyett kettő: Karcag és Kunszentmárton székhelyekkel.

416 A közigazgatási és a törvénykezési hivatalok és a feladatok kettéválasztása továbbra is érvényben maradt. A területi beosztás megváltoztatása csupán annyi módosulást eredményezett, hogy a tisztán közigazgatási és tisztán törvényszéki járások területi hatásköre nem fedte egymást. A Pest-Budai kormányzati kerület élére 1850. december 8-án nevezték ki a magyarországi helytartónak alárendelt Augusz Antalt. Maga a kormányzat 1851. január 1-től lépett életbe. A Jászkun Kerület főkapitánya továbbra is Jankovich György maradt, s az első hónapokban a járásokban sem történt lényeges személyi változás. A közigazgatási járások változatlanok maradtak. Az átalakulás elsősorban az új hivatalok létrehozásában nyilvánult meg. Legfontosabb kérdésként az új adónemek kivetésének és beszedésének mikéntje jelentkezett. Megalakultak az adóközségek. Egy-egy község az adófizetési szempontból hozzácsatolt pusztákkal alkotott egy adóközséget. Az adóközségek kialakításakor sok gondot okozott, hogy a es. kir. becslő biztosság nem ismerte kellően a helyi tulajdonviszonyokat. Az egyes helységek tulajdonában lévő pusztákat más helységekkel kapcsolta össze adóközséggé. A községek már 1850 tavaszán fellebbeztek és kérték a mesterségesen létesített adóközségek megváltoztatását. A bérelt puszták - melyek nem egyszer más közigazgatási járásba tartoztak - szintén bonyolították az adóügyi besorolást. A Nagykunságban, ahol minden helység egy adóközséget képezett, nem maradt ki olyan birtok, amelyik korábban nem tartozott volna egyik községhez sem. Itt ugyanis csupán kun birtokok voltak, amelyek azelőtt is adóalapul szolgáltak. Gondot azok a Heves vármegyei szomszéd puszták jelentettek, amelyeket a nagykunok béreltek, zálogban használtak vagy éppen megvettek. Ezeket szintén a tulajdonos nagykun községhez akarták csatolni. Ilyenek voltak: a Hegyesbor puszta, amit a karcagiak zálogban használtak, a Gacsa puszta a madarasiak által örökáron megvásárolt terület, és az ó-csejtei puszta, amely a túrkeveiek tulajdona volt. E puszták korábban, mint nemesi aliódiumok nem voltak a használó községhez csatolva, ezért kérte a kapitány az adóközségek kialakításánál a valós használati és tulajdonosi viszonyok figyelembe vételét. Kunszentmárton Mesterszállás pusztáját a es. kir. becslő biztosság Mezőtúr adóközséghez csatolta, Csorba pusztáját pedig Túrkeve adóközséghez. Mindkettő visszacsatolást kért Kunszentmártonhoz.

418 A Jászsághoz tartozó kiskunsági külső puszták kevesebb bonyodalmat okoztak. Csólyos és Páka puszta külön adókerület lett, az ügyvezetőt Jászkisér, Ladány és Félegyháza jelöltjei közül választották. Szentlászló puszta szintén önálló adóközség lett, az adóügyi választmány tagjaira a 416 Sashegyi, 1965. 294. 417 SZML. Karcagi cs. kir. Kapitányság hivatalos eljárások és fogalmazványok jegyzőkönyve 349/1850. 418 Uo. 1202./1850. 156