Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun Kerület igazgatása 1745–1876. (Jász–Nagykun Szolnok Megyei Múzeumok Közleményei 51. Szolnok, 1995. 2. kiadás: Debrecen, 1996)

testületben tartását kérték. A megnyugtató válasz hamarosan megérkezett. A kerületek továbbra is együtt maradtak. Az ország véglegesnek szánt, új, közigazgatást szervező rendeletét a császár 1850. szeptember 8-án hagyta jóvá. A császár által jóváhagyott szervező rendeletet a belügyminiszter szeptember 13-án adta ki.

414 A „szervező rendelet" szétválasztotta a polgári és a katonai igazgatást, részletesen taglalta az egyes tisztségviselők hatáskörét és azokat az ügycsoportokat, amelyek irányításuk alá tartoztak. Az országos szervező bizottmány - vezetője Geringer - szeptember 28-án hirdette meg a pályázatokat az új közigazgatási állások betöltésére. Novembertől megszűnt a katonai biztosok hivatala. A korábban felügyeletük alá tartozó katonai tiszti lakokat és épületeket leltár szerint átadták a járási kapitányoknak. A továbbiakban a felügyeleti jogot a kapitány vagy megbízottja gyakorolta.

415 V. 1. 4. A provizórium időszaka 1851. január-1853. május A „szervező rendelet" kimondta, hogy Magyarország élén helytartó áll. Az ország öt közigazgatási kerületre oszlik. Egy-egy kerület irányítását császári királyi főispán végzi. A kerületekbe tartozó megyéket a megyefőnök irányítja, aki a főispán alárendeltje. A Jászkun Kerület a Pest-Budai közigazgatási kerületbe soroltatott, melybe kilenc megye negyvennégy járása tartozott. A politikai közigazgatás legalsóbb fokú területi egységei, a járások élére járási biztosok kerültek közigazgatási szolgabíró elnevezéssel. A Jászkun Kerület megyefőnöke a jászkun főkapitány címet viselhette. Véglegessé váltak azok a területi változások, melyeket az új közigazgatási irányítás elvei szerint alakítottak ki. A Jászkun Kerület területe 85 négyzetmérföld volt 209.355 lakossal. Összességében tehát nem változott a területe, de ez nem jelentette azt, hogy a kiskunságiak már említett „biztos hírforrása" tévedett volna. A járásokban történtek területi változások, megváltozott a községek járásokba sorolása. Kocsér és Kara kiskun pusztákat Pest-Solt megyéhez csatolták, viszont a Jászságba kerültek Pest és Heves vármegye ott lévő enklávéi, Péteri és Kömpöc puszta, valamint a Heves vármegyei Tarnaőrs helysége. A törvényszéki járások száma ötről hétre növekedett. A Kiskunság korábbi két törvényszéki járása helyett három lett, Halas Kunszentmiklós és Félegyháza 414 Hivatali utasítás a közigazgatási hatóságok számára Magyarországon a belügyminisztériumnak ezen koronaországbeli politikai hatóságok szerkezete iránt. Buda, 1851. MOKL. 1850. 474-478. 415 SZML. Apáti es. kir. Kapitányság rendeletek jegyzőkönyve, 4520/1850. 155