Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun Kerület igazgatása 1745–1876. (Jász–Nagykun Szolnok Megyei Múzeumok Közleményei 51. Szolnok, 1995. 2. kiadás: Debrecen, 1996)

eddig minden uralkodó elismerte. A gyakorlatban a birtokosokból álló kerületi gyűlés a birtokosok beleegyezésével a szabadalom megvalósítását úgy módosította, hogy minden birtokos három hónapig megszorítás nélkül szabadon gyakorolhatta az italok, a bárány- és sertéshús mérését, s ezután egyáltalán nem kellett használati adót fizetnie. A község pedig, mint a birtokosok jogi képviselője, a kocsmáitatás és a mészárszék jogot a birtokosok által neki átengedve egész éven át gyakorolta. De ha a birtokosok személyenként egész éven át maguk akarták gyakorolni a szabadalmakat, arra királyi adomány szerint joguk volt ,,bármely használati és fogyasztási adó megfizetése nélkül, szabadon" olvasható a levelezőkönyvi bejegyzésben. A helységek a királyi kisebb haszonvételekből származó jövedelmekből fedezték az iskolák karbantartását, a tanítók fizetését, a szegény tanulók segélyezését, a tenyészállatok beszerzését és tartását, a közlekedési eszközök fenntartását, a kárvallott birtokosok megsegítését, valamint innen fizették az arra képtelenné vált birtokosok helyett a közadót. A község anyagi jólétének fenntartásában tehát jelentős szerepe volt e bevételeknek. Érthető, hogy a községekben a királyi kisebb haszonvételek jövedelmeinek elvonása, illetve minden azt érintő változás felháborodást keltett. Az előkészületek az új adónemek bevezetéséhez a kerületek panaszai ellenére nem álltak le. A népesség száma mellett bekérték a szeszesitalok és vágómarhák kimutatását, a bortermés mennyiségét 10 évi középszámítás szerint, valamint a sör- és pálinkafőzés adatait. Megkezdődött a csendőrőrsök megszervezése. A csendőrség közbiztonsági feladatokat ellátó, valamint a polgári közigazgatás és jogszolgáltatás végrehajtó szerveként jött létre 1849-ben.

411 A csendőrség ideiglenes szerkezeti törvénye 1850. január 18-án kelt, de Magyarországon az ostromállapot miatt nem került bevezetésre. Haynau 1850. március 25-én adta ki azt a rendeletét, amely szerint a csendőrség ellen elkövetett szóbeli és tettleges bántalmak Magyarországon haditörvényszék által tárgyalandók.

412 A csendőrőrsök részére szükséges épületekről és felszerelésről a megyei közigazgatási hatóságoknak kellett gondoskodniuk. A fenntartási terheket pedig a községekre hárították. Az új adónemek bevezetése és a csendőrség szervezése osztatlan ellenszenvet váltott ki a lakosság körében. Mindezek mellett a Kiskunságban elterjedt a „biztos kútfőből vett hír", miszerint tervezik a Kiskun Kerület helységeinek különkülön szomszéd hatóságokhoz történő beolvasztását.

413 Ezért a félegyházi közgyűlésből kérelmet küldtek a miniszteri biztoshoz, melyben a kerületek egy politikai 4П A Monarchia egész területén való felállítását Ferenc József 1849. június 8-án hagyta jóvá, a magyarországi végrehajtásról 1849. június 22-én rendelkezett Haynau. Gyűjteménye a Magyarország számára kibocsátott legfőbb manifestumoknak és szózatoknak... Buda, 1849. LVI.sz. 89. 412 MOKL. 1950. VII.41. 413 BKML. Kf lt. kgy. jkv- l.,202.p.l850. szept. 8. 154