Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun Kerület igazgatása 1745–1876. (Jász–Nagykun Szolnok Megyei Múzeumok Közleményei 51. Szolnok, 1995. 2. kiadás: Debrecen, 1996)

szolgabíróságokba, amelyek „mint bíróságok" is működtek. Ezzel egyidejűleg 1854. május l-jén megszűnt az ostromállapot, s Magyarország közigazgatási szempontból beolvadt az osztrák császárságba. Az ügyintézésben vármegyei szinten is kötelezővé vált a német nyelv használata, előtérbe került az idegen tisztviselők alkalmazása. Minden vonalon a birodalmi gondolkodás, igazgatási és jogszolgáltatási gyakorlat érvényesítésére törekedtek. A definitívum időszaka 1860 júniusáig tartott. A birodalom belpolitikai nehézségei, az államadósság nagymértékű megnövekedése, valamint az észak-itáliai vesztett háború kikényszerítette a nyílt abszolutizmus feladását s a Bach-rendszer megszüntetését.

383 V. 1. 2. A Jászkun Kerület igazgatása 1849. január-június 1849. január 5-én a császári seregek bevonultak Magyarország fővárosába. Ezzel nemcsak katonailag, de az államigazgatás területén is kettős irányítás alá került az ország jelentős része. Január 15-én Alfred Windisch-Grätz herceg, az osztrák haderő főparancsnoka létrehozta a budai, a pozsonyi és a soproni katonai kerületeket, s ezekben a törvényhatóságok irányítására királyi biztosokat nevezett ki. A budai katonai kerület - élén gróf Wrbna altábornagy állt - Pest, Fejér és Esztergom vármegyéket, valamint a Jászkun Kerületet foglalta magában, székhelye Budán volt. A kialakult kettős irányítás következményeként a törvényhatóságok elbizonytalanodtak. A mindenkori katonai erőviszonyok, a hadihelyzet alakulása szabta meg, hogy az önkormányzatok melyik hatalom képviselőinek, illetve hatóságának intézkedéseit hajtották végre, vagy éppen mindkettővel szemben várakozó álláspontra helyezkedtek. A Jászkun Kerület önkormányzata 1849-ben a hozzá érkezett utasításokat és a saját közgyűlési tevékenységét is a hadi helyzet változásai szerint intézte. 1849. január 7-én a Jászkun Kerület területét is elérte a hadiállapot. A január 4-én tartott közgyűlésen még Szentkirályi Móric főkapitány elnökölt, majd Pestre távozott, ahol csatlakozott Windisch-Grätzhez és behódolt az osztrák katonai vezetésnek. Január 11-én a kerületek közgyűlésén már Kálmán Sándor elnökölt. Elnöksége csupán ügyrendi feladatkört jelentett, hiszen Szentkirályi helyére mindkét hatalom kinevezte a maga kormánybiztosát. Windisch-Grätz, a Jászkun Kerület és Pest vármegye élére közös kormány383 Szita, 1981. 145