Bárth János: Az eleven székely tizes. A csíkszentgyörgyi és a csíkbánkfalvi tizesek működése a XVII-XX. században (Kecskemét, 2007)

га, 28 krajcár. „Midőn Szentegyháza patakában a' vetés kapu illő helyre fel állítatott" a közmunkások italára költés 60 krajcár.

194 A XIX. század végén a vetéskapuk rendbentartását, felügyeletét valószínűleg legtöbbször úgy oldották meg, hogy aki a kapu tartását elvállalta, mentesült a tizes egyéb közmunkái alól. Egy-egy kapu gondozói többen is lehettek. 1887. május l-jén Háromtizes közgyűlése fontos határozatot hozott a vetéskapukról: ... „ azok a bizonyos emberek, kik közelebb vannak"... a vetéskapukhoz ... „ és hajlandók elvállalni felelősség mellett a vetéskapuk jó karban tartását, az alatt az idő alatt, míg a vetés kapunak fenn kell állni, az út csinálás alól fel mentetnek, a követsezés kivételével.

]95 1894. május 20-án Háromtizes gyűlése a tizes egyik vetéskapujáról a következőképpen döntött: „Szükségessé vált a Farkas veremre kijáró vetés kapunak kijavítása. Annak jó karban tárását elvállalta Tompos György, és ezért a birtokosság az ország útján előforduló útcsinálás és a község közötti kövecsezésen kívül minden útcsinálástólfelmenti két évig". 1873-ban Háromtizes területén emlegettek gyalogos kijáróhelyet is. Kánya János tizesbeli lakos elvállata, hogy a „cseresznyefájánál lévő kis kaput" megjavítja. Munkájáért a ízestől „egy terű fenyőfát remélhetett".

197 A fentebb felsorolt néprajzi és történeti példák mind arról szóltak, hogy a tízesek vetéskapuit bizonyos tizesbeli személyek anyagi javakért és anyagi természetű kedvezményekért tartották, gondozták, felügyelték, javították. Háromtizes egyik jegyzőkönyvben és egyik iratában azonban olyan adat is előfordul, amelyből hajdani kapuközösségek körvonalai sejlenek föl. 1839. április 13-án Háromtizes fontos határozatot hozott a területén létező négy tanorakkapu felügyeletéről, gondozásáról.

19 „Az 1839-dik esztendő Szent György hava 13-dikán Szent György felső nemes három Tizessei nemű nemű közös dolgaik igazítása okán egybe jővén, 's dolgaik igazítása közben elő fordula azis, hogy említett három Tizesseinknek négy tanórák kapuja lévén, melyeknek tartásaira nem egyenlő képpen volnának fel osztva Tizesseink lakossal, eztet vizsgálóra vette nemes közönségünk, 's köz értelem és egyességből úgy határozta 's végezteis egyszersmint hogy Réti Kánya Imrén el kezdve fel az Czikó keresztfáig, onnan betérve Zata Tizessére egészen a Zata tanórák kapujáig, tarttyák az Zata kaput. Innen vissza térve, Gáli Antal Ignátzon el kezdve fel egészen Csiszér Istvánig a ' belső soron, kívül Farkas Péteren elkezdve fel Latz Simonig tarttyák a 'Monyasd kaput. Csiszér Józsefen elkezdve a ' belső soron fel Gáli Andrásig tarttyák a ' Tamás János háza háta megett lévő kaput. Romany Istvánon kezdve 's onnan fel kerülve Tompos Gábor úrig, onnan kijőve a ' Latzok Tizén le Tompos István úrig mind az úton kívül lakosokatis ide értve tarttyák Farkas kaput. ТА. К. 7. 25., 31. TA. H. 3. 49. TA. H. 3. 208. - Tompos György hajdani kaputartását még 2007-ben is emlegette egy 1920-as születésű háromtizesi lakos. TA.H. 2. 175. TA. H. 5. 4-5. és TA. H. 7. 6. 85