Bárth János: Az eleven székely tizes. A csíkszentgyörgyi és a csíkbánkfalvi tizesek működése a XVII-XX. században (Kecskemét, 2007)

A tízesek a birtokukba jutott kis dirib-darab szántóföldeket nem tekintették olyan „örökbirtoknak", mint az évszázadokon át használt tilalmas erdőket. Ha nagyobb fizetni valójuk akadt és nem volt pénzük, könnyen eladták valamelyik szántóparcellájukat. Háromtizes például 1852 május 18-án 20 forintért eladta egyik földparcelláját Gál Balázs Istvánnak. A cserevásárról ünnepélyes tanúságlevél készült.

928 1901. december 20-án Körösmény tizes úgy adta el egyik szántóparcelláját, hogy licitáltatott rá. Különös, hogy az árverés előtt, valószínűleg az eladás hívei igyekeztek értéktelennek feltüntetni a szántót. Elmondták róla, hogy a nyomáshatárban fekszik. Ezért kétévenként terem és kétévenként adható bérbe 4-6 forintért. Elhanyagolt, stb. Ennek ellenére az árverésen hatalmas harc folyt a kis darab földért a 12 pályázó között. Végül a 100 forint kikiáltási árú földet Miklós Ferenc vette meg 150 forint 1 krajcárért.

929 A tízesek a birtokukban lévő szántóföldecskéket bérbeadással hasznosították. Háromtizes például rendszeresen árendába adta azokat a dirib-darab földjeit, amelyek a Monyasd pataka völgyében feküdtek.

930 A XIX. század közepén Jenőfalva tízesnek és Körösményfalva tízesnek volt egy közös szántóföldje az Ajkertnél. A két tizes 1850. szeptember 15-én 14 esztendőre bérbeadta a szántóparcellát Kontsag Andrásnak. Az árendátor a vetöüdűkben, vagyis abban a hét esztendőben, amikor a vetéshatár arra az oldalra jutott, évi 16 rénes forint árendát fizetett a két tízesnek.

931 A 14 éves bérleti idő megérdemelheti figyelmünket, mert fontos agrártörténeti adatnak számít. A XIX. században a csíki tájon minden szántót 14 évre adtak bérbe. A 14 évet tekintették „egy trágya időnek" P

2 A tizesszántók bérbeadásából származó bevételek gyakran szerepeltek Körösmény tizes XIX. századi számadásaiban.

933 Körösmény tizes csemetekertje Bár a csíkszentgyörgyi Csemetekert néven emlegetett gyümölcsfa-nevelő telep 1939 őszén jött létre, előzményei messzire jóval korábbra vezetnek. Ezen a helyen érdemes megemlítenünk, hogy Orbán Balázs 1869-ben úgy tudta, hogy Csíkszentgyörgy többek között a gyümölcstermesztéséről nevezetes: „... a Hargita szele ellen védett Sz.-Györgyön igen sok és szép gyümölcs terem, s talán azért mondja róla a példabeszéd, hogy szép harmatu Sz.-György". 1905. augusztus 20-án Körösmény tizes az ünnepi alkalomra való tekintettel, a szentgyörgyi községháza épületében tartott tizesgyülést. Az összejövetelen egy idegenből érkezett úr, Kiss Ernő mezőgazdasági előadó hosszú előadást tartott a gyümölcsészetről és felve8

TA.H. 6.21. 9

TA.K. 3.219-220. °TA. H. 1.39^11.(1842). 1 ТА. К. 8. 2. 2 „Egy trágya idejiig, azaz 14 esztendejig" (Csíkszentgyörgy, Háromtizes, 1842). TA. H. 1. 38. - Vö.: SZT. V. 455., - Különösen gyakran olvasható a kifejezés a csíkszentgyörgyi és a csíkbánkfalvi családi levelesládák irataiban. 3 ТА. К. 1. 22. (1836, 1838), 35. (1846), ТА. К. 6. 6. (1833), ТА. К. 7. 15. (1869). 4 ORBÁN Balázs 1868-1873. IL 38. 259