Bárth János: Az eleven székely tizes. A csíkszentgyörgyi és a csíkbánkfalvi tizesek működése a XVII-XX. században (Kecskemét, 2007)

tette egy gyümölcsöskert létrehozásának gondolatát. A tizesgyűlés résztvevői a hallottakon fölöttébb föllelkesülve, úgy határoztak, hogy Körösmény tizes a tilalmas egyik legelő részén létrehoz egy körülbelül 6 holdas gyümölcsöst, amely fél holdas faiskolát és fél holdas kísérleti telepet is magába foglal.

935 A következő három és fél évtized írott tizesdokumentumaiban nem található egy sor utalás sem a tervezett gyümölcsösről. Következésképp, valószínű, hogy a nagy lelkesedéssel elfogadott 1905. évi határozat csak egy tervet őrzött meg. 1939. március l-jén Miklós Gergely csíkszentgyörgyi kántortanító kérelmező levelet fogalmazott. írását Körösmény tizes birtokosságának címezte: alulírott mint a helybeli gazdakör megbízottja — azzal a tiszteletteljes kéréssel fordulok a mélyen tisztelt tizes birtokossághoz, hogy a Szentegyházpatakában lévő bikakertet, a létesítendő faiskola céljára rendes haszonbér fizetése ellenében hosszabb időre átadni szíveskedjék. Ugyanis községünk úgy fekvésénél, talajánál, mint éghajlatánál fogva igen alkalmas gyümölcstermesztésre. Népünk fő kereseti forrása pedig a fa kifogyófélben lévén, kötelességünk úgy a mi mint utódaink részére megfelelő kereseti forrásról gondoskodni. ...A gyümölcs minden idők legjobban keresett élelmi cikke lesz, s azt bármilyen nagy mennyiségben lehet értékesíteni. Azt a nagyarányú gyümölcsfa telepítést, ami ennek eléréséhez szükséges csak úgy lehet véghezvinni, ha itt helyben mi neveljük a csemetét. Ehhez pedig megfelelő fekvésű és talajú terület szükséges s éppen ezért kérjük a fent említett terület átadását.'''' A fenti levél megfogalmazásának másnapján, 1939. március 2-án Körösmény tizes birtokossága gyűlést tartott, amelyen Miklós Gergely kántortanító, a csíkszentgyörgyi gazdakör pénztárnoka hosszas előadásban igyekezett megvilágítani a gyümölcsfanevelő csemetekert létesítésének fontosságát. Balássy Lajos gazdaköri elnökkel előadták azt a kérést, hogy a tizes adja bérbe a gazdakörnek a „felső borvíz kert" nevű területet csemetekert létesítése céljából. A gyűlés résztvevői, a jó bérleti díj reményében, egyhangúlag határozatot hoztak a következőkről: " Körösmény tizes bérbe adja a felső borvíz kertet Csíkszentgyörgy-Bánkfalva gazdakörének 30 évre. " A bérbevevő évente 26 mázsa ,jó minőségű erdei széna" pénzbeli értékét fizeti a tízesnek bérleti díj címén. A széna árát minden évben április l-jén kell megállapítani, a napi árnak megfelelően. A bérleti díj két részletben: április l-jén és június 24-én fizetendő. " A birtokosság 1939 tavaszán a borvízkert „gyepülését" elvégzi, illetve jó karba hozza. Utána 30 évig a „gyepülés" rendben tartása nem terheli a tizest.

937 " A csemetekert bizonyára létrejött. 1943. szeptember 12-én a kert fenntartója, a Népjóléti Szövetkezet kérte a tizest, hogy egy felsőbb rendelkezés miatt az 1939-ben körülbelül 6 holdnak nevezett területet a bérbeadó valóban 6 holdra egészítse ki. '

5 ТА. К. 4. 1-5. 16 ТА. К. 9. 12. 17 ТА. К. 5. 44. 18 ТА. К. 5. 95. 260