Bárth János: Az eleven székely tizes. A csíkszentgyörgyi és a csíkbánkfalvi tizesek működése a XVII-XX. században (Kecskemét, 2007)

ösmertetési díjul 2 kupa pálinka és 2 kenyér felajáltatott Márton Zakar és Csedő Gábor új tagok által". Ritkán előfordult, hogy tizestag lemondott tizesbeli jogairól. Általában akkor került sor ilyen lépésre, ha a jogosult öregségénél, tartós betegségénél fogva nem bírta viselni a terheket, vagy ha nagy összeggel tartozott a tízesnek és tartozása kiegyenlítésére nem látott esélyt, esetleg, ha más helységbe költözött. 1814-ben a bánkfalvi Patakfalvában lakó Dobondi Mátyás colonus, akit a homoródszentmártoni Ugrón Pál „cselédje"-ként emlegettek, és akinek az „Ugrón jószág" révén joga volt (valószínűleg possessorként!) Körösmény tízes tilalmasába, valami meg nem nevezett vétsége, „hibázása" miatt a „maga akaratjából", „kézbeadás mellett" lemondott Körösmény tizesi jogáról. Átengedte a jogot nemes Tompos Györgynek, aki kifizette helyette a meg nem jelölt nagyságú, de jelentős büntetest.

347 1873. április 23-án István István „tizesbeli tag" Háromtizes gyűlésén örökösen lemondott a tízes tilalmasában „lévő résziről", hogy mentesüljön a tilalmas használata után járó terhektől. Jogát a „tizes birtokában" hagyta.

348 1878. március 25-én Bene Benedek megjelent Martonos tizes gyűlésén és lemondott minden tizesbeli jogáról. A gyűlés elengedte 1 forint 22 krajcáros tartozását és két szál „veszendő nyírfával" jutalmazta.

349 1897. február 7-én Csiszér András háromtizesi lakos Mindszentre költözése miatt lemondott háromtizesi jogairól: „Mivel belső telkit, úgy minden ingatlanát eladta és lakását Cs. Mindeszentre teszi át, lemond minden jogáról, és ennek valóságos így létire aláír, hogy többet jogot soha nem tart " — írták be jegyzőkönyvükbe óvatosságból, minden eshetőségre felkészülve a háromtizesiek.

350 A XIX. század utolsó évtizedeiben szaporodtak meg a tizesjegyzőkönyvekben az olyan bejegyzések, amelyek tizesjog eladásáról szóltak. Előfordult, hogy a tizesgyűlés résztvevői vitatták a tilalmasbeli jog eladásának lehetőségét. így cselekedtek Körösmény tizes tagjai 1872-ben.

351 A következő években azonban egyre gyakoribbakká váltak a jogeladások. A tízesek vezetői felszólították a beüsmertetést kérelmező tagjelölteket, hogy a tizesgyűlésen mutassák be a belterület vásárlásáról szóló szerződéseiket. Ha az adásvételi szerződésben szerepelt utalás arra, hogy a vevő a telket, illetve házat a hozzá tartozó tilalmasbeli jogokkal vette meg, a kérelmező beüsmertetési kívánsága teljesült. így lett Háromtizes „teljes jogú" tagja Szőcs János borsszem, aki 1902-ben megvette Gál János Péter belsőségét. Az 1902. március 19-én tartott tizesgyűlésen sikerült igazolnia, hogy a vásárlás a beltelek „minden jogaival" együtt történt.

352 Ezzel függ össze, hogy a XXI. század elején fellelhető csíkszentgyörgyi és csíkbánkfalvi családi irattárak XIX. század végi és XX. század eleji birtokvételi 6 TA. H. 3.2. 7 ТА. К. 1. 11-12. 8 ТА. H. 2. 171. 9 ТА. M. 1.27. :о

ТА. H. 3.274. 'ТА. К. 2. 51. 2

ТА.Н. 3.391. 124