Bárth János: Az eleven székely tizes. A csíkszentgyörgyi és a csíkbánkfalvi tizesek működése a XVII-XX. században (Kecskemét, 2007)
tember 29-én minisztériumi jóváhagyásban részesült. 1911. július 7-én Csík vármegye alispánja egy véghatározattal szentesítette. 250 Altizes szabályzata viharosabb sorsot ért. A tizes birtokossága a szabályzat tintával beírt adatai alapján, bizonyára a XX. század elején, megtagadta a közbirtokossági szervezést, a gazdasági ügyviteli szabályzat helyi adatainak meghatározását és a 161,9 kataszteri holdnyi tizesbirtok 81 birtokosának felsorolását. Hosszú hivatali útvesztő után, Csík vármegye „közigazgatási erdészeti bizottsága" az 1909. évi 2733. számú határozatával elrendelte az altizesi szabályzat hivatalból történő elkészítését. A kászonaltízi járás főszolgabírója hivatalból összeállította az altizesi közös birtokosok névjegyzékét, majd kitöltette és 1910. december 21-én aláírta az altizesi közbirtokosság szabályzatát. 251 A XIX. század végi és a XX. század eleji változások eredményeként kétféle közbirtokosság jött létre Csíkszentgyörgyön és Csíkbánkfalván. Megalakultak a falvak egészére kiterjedő közbirtokosságok, amelyeket a helyi szóhasználat nagy közbirtokosságokként emlegetett. Hatalmi ráhatások eredményeként megszülettek a tizes-közbirtokosságok is, amelyek egy-egy tizes népére, erdejére és legelőjére terjedtek ki. A tizes-közbirtokosságok és a „nagy" közbirtokosságok egymás mellett, együtt, egymást kiegészítve működtek 1949-ig. A legtöbb csíkszentgyörgyi és csíkbánkfalvi gazda egyidőben két közbirtokosságnak is tagja volt: mégpedig tizese közbirtokosságának és faluja „nagy" közbirtokosságának. TIZESTÖRVÉNYEK,TIZESSZABÁLYZATOK A székely falutörvények viszonylag jól ismertek az erdélyi és a magyarországi történeti tudományokban. Imreh István több évtizeden át foglalkozott velük. 1983ban egy több mint félezer oldalas könyvet szentelt elemzésüknek, közreadásuknak. Amit Imreh István papírra vetett a falutörvények megírásának okairól, módjairól, körülményeiről, a falusi konstitúciók mintáiról, fogalmazóiról, szerkezetéről, formuláiról és hasonlókról, az körülbelül mind érvényes a tizestörvényekre is. 25 " A tizeskonstitúciók és tizesbeli szabályzatok jobbára tizesjegyzőkönyvekbe másolva vagy tizeslevelek formájában maradtak fönn. A tizesjegyzőkönyvekről és a tizesiratokról viszont feltételezhető, hogy ezidáig elkerülték a kutatók figyelmét. Következésképp, a tizestörvények is ismeretlennek mondhatók a történeti és néprajzi kutatásban. 253 A Fiság tájékán született tizeskonstituciókat többek között a következő sajátosságok jellemezték: 9 TA. H. 10. 0 TA. H. 3. Szám nélküli betétlap a kötet végén. 1 TA. A. 5. 2 IMREH István 1983. 5-46. 3 Szőcs János 2004-ben közzétette az elpusztult Monyasd település 1601. évi falutörvényét. (SZŐCS János 2004. 73-82.) Amennyiben a csíkszentgyörgyi hagyománynak megfelelően Monyasdot Csíkszentgyörgy hajdani tízesének tekintjük, a monyasdi falutörvény tizestörvénynek is fölfogható. Ámbár a konstitúció szövegében nem fordul elő a tizes szó. A monyasdiak saját településükről szólva, következetesen falut emlegettek. 101
