Bánkiné Molnár Erzsébet: A jászkun autonómia (Dél alföldi évszázadok 22. Szeged, CSML, 2005.)

Szánk elszakadása Kunszentmiklóstól. Szánk 1873. december 10-én községgé alakult.

981 A Jászkun Kerület törvényhatósági közgyűlése javasolta, hogy Móricgát, Szentlászló, valamint a szabadszállási, fülöpszállási és a majsai Jakabszállás-pusztákból közös jegyző alkalmazásával alakuljon kisközség. Ők azonban az önállóságot választották, s ez még hosszú évekre elhalasztotta az anyatelepüléstől való elszakadásukat. Elsőnek Szentlászlónak sikerült Szánk önállósodását követni 1874-ben. Kara-Jenő községgé alakulása ekkor földrajzi helyzete miatt nem valósulhatott meg. Jenő puszta ugyanis Heves és Külső-Szolnok vármegyéhez tartozott. A kerületi közgyűlés kérvényezte az átkebelezést, de a döntés csak 1876 után született meg. A Jászkun Kerület közigazgatási átszervezése 1874-ben befejeződött. A kerület három járásra osztva megtartotta önálló törvényhatóságát, amit kilenc rendezett tanácsú város és 19 község alkotott.

982 A 17 mezővárosból tehát nyolc nem tudta városi rangját megőrizni. Az átalakulást követően a Jászkun Kerület hagyományos megnevezései keveredtek a törvényben szereplő megnevezésekkel. Jászkun Kerületnek nevezték magukat, de a tárgyalásoknál „megye"-ként határozták meg, a Nagykun Kapitányság és a Karcagi Járás keverése mellett a Nagykun Kerület cím is felbukkan. Nehezen tudatosodott a volt mezővárosok községgé történt lefokozása is. Zavarokat okozott a dilemma, hogyan lehet a törvényeket a hagyományokkal, a jogszokásokkal, és a „honi törvény"-nyel összehangolni. A probléma konkrét esetekben mutatkozott meg a „községi illetőség" és a korábbi „lakosi jog" tartalmának összehangolásában, a központi árvaszék felállítása után az árvaellátás átszervezésében. Madaras nem tudta megtartani városi rangját, ezért, hogy a csendbiztosi feladatokat könnyebb legyen ellátni, a nagykun községet a Jász Kerülethez csatolták. Ezzel a korábban soha meg nem bontott Nagykun Kerület egysége is megtört. A Jászkun Kerület megszüntetésének utolsó szakaszában 1873. május 15-től a kerület élére új főkapitányt neveztek ki Kiss Miklós személyében.

983 A területi bekebelezés híre megdöbbentette a jászkunokat, bár abban egyetértettek, hogy az államosított közigazgatás sem olyan jó, sem olyan olcsó nem lett, amilyenben reménykedtek. 1873-ban tízféle szakfelosztás érvényesült Magyarországon.

984 Az önkormányzatok sem alkottak egységes hálózatot. Egymásba beékelődött területeken különböző közjogi helyzetű önkormányzatok nehezítették az állami irányítás hatékonyságát. Ésszerűsíteni és rendezni kellett, a történelmi múlt és a hagyományok megsértése árán is. E f

б gondolattal az önkormányzatok politikai életének irányítói egyetértettek. A vita a hogyan kérdése körül zajlott. 981 BKML Kf. lt. Kiskun Kapitányság iratai 1799/1874. 982 Rt. város: Félegyháza, Halas, Jászberény, Árokszállás, Karcag, Kisújszállás, Kunszentmárton, Túrkeve, Kunhegyes. Község: Kunszentmiklós, Lacháza, Majsa, Szabadszállás, Dorozsma, Szánk, Fülöpszállás, Szentlászló, Apáti, Alsószentgyörgy, Dósa, Fényszaru, Felsőszentgyörgy, Jákóhalma, Kisér, Mihálytelek, Kerekegyháza és Madaras. 983 A volt főkapitány gróf Szapáry István Pest-Pilis-Solt megye főispánja lett. Kiss Miklós főkapitány a kinevezéséig Kecskemét országgyűlési követe volt. 984 Az állami hivatalok működéséhez igazodó felosztások: politikai, választási, törvénykezési, pénzügyi, oktatási, postai, távirdai, közmunka, közös hadsereg-igazgatási és honvédségi. 267