Bánkiné Molnár Erzsébet: A jászkun autonómia (Dél alföldi évszázadok 22. Szeged, CSML, 2005.)

tagországok között a Kunság címerének tartott címer volt látható: jobbra ágaskodó kettősfarkú koronás orosztián, előtte félhold, háta mögött ötágú csillag.

119 1608-ban a királyválasztó országgyűlés a nádori széket is betöltötte. Illésházy István nádorrá választása nagy jelentőségű lett a jászkun autonómia felelevenítésére és erősítésére. Új vezető tisztségviselők kinevezésére került sor. II. Mátyás király 1609. február 25-én új officiálist állított a Jászság élére, Dobróczy Mártont, aki a „király személye helyett köteles a jászokat igaz szabadságaikban s kiváltságaikban sértetlen megtartani, panaszukat csendesen kihallgatni, ügyeiket ítélettel kellő módon elintézni..." 120 Illésházy rövid nádorság után meghalt. 1610 januárjában a nádorválasztó országgyűlés Thurzó Györgyöt emelte nádorrá. A kun és jász területek ekkor már csaknem teljesen lakatlanok voltak. A nádor, hogy a visszatelepítést előmozdítsa Keczer Endrét kinevezte jászkun főkapitánynak. A kinevezést 1616. augusztus 3-án Bicse várából kelt levelében a nádor nyilvánosan megismételte. Keczer a főkapitányságot azzal a feltétellel nyerte el, hogy a kunokat és jászokat tartozik „a király iránti hűségben, valamint régi kiváltságaikban, törvényeikben, szabadságaikban, s mentességeikben megtartani, védelmezni..."

121 1616. december 24-én Thurzó György nádor meghalt, s a főkapitányi cím jogfolytonossága megszakadt. Megerősítését a továbbiakra Keczer a királytól kérhette. Az új nádor azonban új jászkun főkapitányt nevezett ki Sturcz Ferencet, aki Nógrád megye alispánja volt. A Jászkunságnak tehát két főkapitánya volt egyidőben, a király által kinevezett Keczer és a nádor által kinevezett Sturcz. 1630-ban, mivel a megyék számos kifogást emeltek a kiváltságleveleken alapuló külön jászkun bíráskodás ellen, az országgyűlés a kérdés rendezésére megalkotta a 43. tc-et. Az 1630:43. te. kimondja, hogy a jászok és kunok felett, ha azok az ország lakosai ellen vétenek, a kunok kapitánya ítélhet. Ezzel a jászkun kapitányok bíráskodási jogát törvény szentesítette, s törvény kapcsolta össze a kunok és jászok jogszolgáltatását. A nádor megkapta a kunoktól neki járó illetményt, a főkapitányságban pedig az erősebbnek bizonyult Keczer András maradt. Úgy tűnik a vita eldőlt. Főkapitányuk közbenjárásával arra hivatkozva, hogy mindenkor ugyanazokkal a kiváltságokkal éltek, mint a kolbáz-székiek, a kiskunok külön megerősíttették kiváltságoltságukat. A XVII. század első felében egyre jobban benépesülő egykori kun és jász települések a közös jászkun főkapitány segítségével, s a nádor támogatásával visszaszerezték kiváltságaikat. A nádor a vármegyék adóztatási törekvéseit is segített visszaszorítani, de ez nem jelentett adómentességet. Amikor 1634-ben a kiskunok tiltakoztak Pest megye adóztatási törekvése ellen a nádor kinyilvánítja, hogy a kunokra nem vethetnek olyan adókat, de azt is kimondja, hogy azért mint a portás jobbágyoknak fizetniük kell. A nádor, aki a kiskunokat Pest vármegye bekebelezési törekvéseitől megvédte, azt elismerte, hogy Dorozsma és Szentmihálytelek Szegedhez tartozik. Eszterházy Miklós 1642-ben kelt oklevelét azonban az 1699-es kamarai összeíráskor nem vették 119 GYÁRFÁS István IV. 184. 120 Uo. 185. 121 Uo. 193. 32