Kothencz Kelemen (szerk.): Családi csokrok. A 9. Duna-Tisza közi nemzetközi néprajzi nemzetiségkutató konferencia (Baja, 2014. július 17-18.) előadásai (Baja, 2015)

Nagy Janka Teodóra: A család és jogszokásai. Az idősekről gondoskodás szokásrendje a Kétvíz közén

ban elválaszthatatlan a munkavégzési képességtől, annak állapotától. A paraszti munkák katalógusának az életkor változásával vagy az egészség romlásával történő csorbulása ugyanis az egyén személyes életében magával hozta az öngondoskodási képesség korlátozottságát (amely inkább egyénileg és implicit módon értelmezve a XX. század első felében leginkább a 60 év körüli időre esett), illetve a családon belüli szerepváltás igényét (a gondoskodói helyett a gondozotti szerepbe kerülést).11

A tradicionális család életét jogszokások, szokásnormák szabályozták, és ezek határozták meg az idősekről, betegekről gondoskodás rendjét is (egyfajta komplementer viszonyrendszerben értelmezve az öngondoskodási képesség csökkenést). Tanulmányunk elsősorban a jogszokásokra alapozza az ismertetni kívánt modellezhető példák sorát - tudva azt természetesen, hogy a vizsgált csoportok társadalmi-gazdasági differenciáltsága szükségszerűen magában foglalja a szokásnormák, szokásjog, jogi normák, jogi népszokások és jogi néphagyományok körét is.

Az idősekről gondoskodásnak a tradicionális családoknál térben és időben eltérő formái alakultak ki, amelyek közül a tanulmányban a Kétvízköze nemzetiségi és népcsoportjaihoz kötődően a teljesség igénye nélkül négy, különböző időszakokban megvalósuló modellértékű gyakorlatot kívánunk röviden bemutatni.

1. A családon belüli idősekről gondoskodás korai parasztpolgári gyakorlatát (XVIII. század vége - XIX. század eleje) Kalocsa és a Kalocsai Sárköz Bárth János által közzétett, a korabeli katolikus magyar közösség jogéletéről tudósító levéltári forrásai alapján tekintjük át.11 12

2. A hagyományos nagycsaládi szervezetben megvalósuló gondoskodási formát a délszláv zadruga példáján keresztül mutatjuk be (XIX. század végéig). Röviden szólunk az idősekről, betegekről gondoskodás keretéül szolgáló házközösséget meghatározó gazdasági, történeti és társadalmi feltételekről is.13

3. Az idősek helyzetét, a családban róluk való gondoskodás sajátos vonásait, annak egy népcsoport változó külső körülmények között is megőrzött tradicionális jellemzőit vesszük számba a bukovinai székelyek intenzív vérségi rokonsági rendszerében (XX. század első fele).14

lalkozó rendkívül gazdag szakirodalomból néhány: HAMAR Anna 1982.; SZABÓ László 1993.; PALÁDI-KOVÁCS Attila 1996.; JÁVOR Kata 2000.; TÚRÁI Tünde 2004.

11 A hajósi svábok semmit nem értékeltek többre a jól és szépen elvégzett munkánál. Arra a kérdésre, hogy mi volt a legnehezebb munka a hajósi ember számára, egy idős parasztgazda ezt válaszolta: „Olyat én nem tudok mondani.” BEREZNAI Zsuzsanna - SCHÖN Mária 2013. 192. „Az idős asszonyok a rossz lábukkal is mentek napszámba dolgozni. A korlátozott munkaképességükért kapott »mozgássérültpénz«-t valaki el is nevezte csúfosan ’bukdácsolópénznek’ (Hupsrgealt)." BEREZNAI Zsuzsanna - SCHÖN Mária 2013. 195. Egy hajósi parasztember akkor érezte magát öregnek, ha már nem tudott dolgozni. BEREZNAI Zsuzsanna - SCHÓN Mária 2013. 359.

12 BÁRTH János 1997. Nem teszünk különbséget - ahogyan a szerződő felek tekintetében a forrásokat közreadó Bárth János sem tett - etnikai, illetve felekezeti hovatartozás szerint, hiszen szempontunkból az a meghatározó, hogy a mezőváros és az érseki uradalom privilégiumai határozták meg a jogélet mindennapi kereteit a források által kijelölt időintervallumban.

13 A zadruga kifejezést Vük Karadžic néprajzos használta először 1818-ban megjelent szótárában (Karadzic, Vük Stefanovic 1818.). A hivatalos magyar nyelv, így jogszabályaink is házközösségnek nevezik, míg a köznyelv gyakran csak nagycsaládnak hívja. A tanulmányban szinonim kifejezésekként használjuk a zadruga, a házközösség és a délszláv nagycsalád megjelölést.

14 A szociális gondoskodás hagyományait kutatták a bukovinai székelyek körében a Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Főiskolai Kar Szociálpolitikai Tanszékének hallgatói Felsőnánán (1999/2000).

9