Szabóné Bognár Anikó - Dr. Tombáczné dr. Végh Katalin (szerk.): Megtizedelt évek (Kecskemét, 2014)
Dr. Sallay Gergely Pál: Első világháborús osztrák–magyar katonai jelvények és kitüntetések kecskeméti szemszögből
időben leadott néhány lövésükkel megsemmisíthették azt. Ezért a bátor és eredményes tettéért Gaál zászlóst az arany vitézségi éremmel tüntették ki elöljárói!’20 „1916. június 4. Fricska Gábor, volt kecskeméti 38. gyalogezredbeli tartalékos szakaszvezető, mint géppuskás irányzó, június 4-én, 5-én és 6-án, valamint július 16-án és 21-én géppuskájának kiválóan hatásos és az utolsópillanatigfolytatott füzével nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a védőkörlete ellen intézett orosz támadások és rohamok mindannyiszor összeomlottak. Fricska szakaszvezető a háború eleje óta megszakítás nélkül volt a harctéren. Minden alkalommal hozzáértéssel, ügyesen és elszántan alkalmazta géppuskáját, úgyhogy a nagy és a kisezüst vitézségi érmeket már 1915-ben kiérdemelte. A legutóbbi harcok alatt újból tanúsított kimagaslóan vitéz és eredményes magatartásának jutalmaként az arany vitézségi éremmel tüntették ki.”21 22 „1917. május 23. (10. isonzói csata) A volt kecskeméti 38. gyalogezredben, a tengerpart környéki Jamiano-nál vívott harcunk alatt Nika János hadnagy százada kiválóan hatásos füzével tartóztatta fel a század ellen támadó olasz gyalogságot. Amikor pedig elfogyott lőszere és pótlását sem remélhette, az olaszok visszavetése céljából páratlan merészséggel rohamra tört előre. Ez az előretörés véletlenül akkor történt, amikor az olaszok is rohamhoz ugrottak fel, úgyhogy mind a kétfél egyszerre nyílt összecsapásban szuronnyal rontott egymásnak. Az olaszok pillanatnyi megtorpanása - mely nyilvánvalóan a meglepődésnek volt a következménye - lehetővé tette, hogy Nika hadnagy százada fölénybe kerekedjék. A rohamot azonban még négyszer kellett megismételnie, míg végre a századnak súlyos kézitusák után sikerült hátrálásra kényszeríteni a vitézül védekező ellenfelét. Nika hadnagy merész és kimagasló elszánt vitézi tette igen nagy jelentőséggel volt a zászlóalj sikeresen végigküzdött védelmi harcára, miért is méltóan kiérdemelt jutalomként a tiszti arany vitézségi éremmel tüntették ki!’21 „Berta-Magó István (cs. és kir. 38. gyalogezred) Az oroszok a Frunteá-n húzódó állásaikból állandóan veszélyeztették a Dornavatra és Kirlibaba közt vezető utat és az azon kiépített tábori vasútvonalat, ami csapatainknak élelemmel és a szükséges lőszerrel való ellátását súlyosan akadályozta. Az ellenség többszöri támadásából az is kitűnt, hogy ezen közlekedési vonal elfoglalása komoly szándékát alkotja az ellenséges erőknek. Ez a veszély — mely bekövetkezése esetén védő vonalainknak a magyar határra való kényszerű visszavonását eredményezte volna — arra indította vezetőségünket, hogy a Frunteá-n lévő állásukból elűzze az ellenséget és ezáltal a fenyegető veszélyt elhárítsa. A nehéz feladat végrehajtására az 59. hegyi dandár kapott parancsot. 1916. október 14-ének reggelén mégis indult csapataink támadása, melynek élén a 38. közös gyalogezred egyik zászlóalja haladt. A vitéz 38-as rohamszázadok csekély veszteségek árán hamarosan el is foglalták az oroszok előretolt állásait. Az ekkor harcba lépett ellenséges tüzérség azonban pokoli zárótűzzel nagy veszteséget okozott a rohamszázadoknak s további előrenyomulásuk elé nehéz akadályokat gördített. Berta-Magó István zászlós, aki századparancsnokának megsebesülése után átvette századának 20 VITÉZI TETTEK 1939 124. o. 21 VITÉZI TETTEK 1942 242. o. 22 VITÉZI TETTEK 1942 194. o. 25
