Gyergyádesz László, ifj.: Kecskemét és a magyar zsidó képzőművészet a 20. század első felében (Kecskemét, 2014)
Magyar zsidó festészet a kecskeméti múzeum gyűjteményében. II. A Farkas–Glücks-hagyaték
Farkas István: Pipás csendélet / István Farkas: Still Life with a Pipe (1927) Magyar zsidó festészet a kecskeméti múzeum gyűjteményében II. A Farkas-Glücks-hagyaték A kecskeméti múzeum művészettörténeti szempontból másik igen jelentős együttese az ún. Farkas István-Glücks Ferenc-hagyaték. A gyűjtemény lényegi része Farkas István festőművésznek (1887-1944) és mindenekelőtt édesapjának, Wolfner Józsefnek (1856-1932) volt köszönhető. Az utóbbi, mint az 1885-ben alapított Singer és Wolfner könyvkiadó- és kereskedő vállalat (1923-tól részvénytársaság) elnök-vezérigazgatója, indította el többek között 1894-ben a rendkívül népszerű Új Időket (főszerkesztő: Herczeg Ferenc), majd 1902-ben a Művészet című folyóiratot, melynek szerkesztője, a már idézett Lyka Károly volt. Alapító tagja volt a Nemzeti Szalonnak, s mindenekelőtt kiváló ízlésű műgyűjtő, egyben műpártoló, olyan művészeket támogatva, mint például Fényes Adolf, Csók István, Vaszary János vagy éppen báró Mednyánszky László. „Malonyay és Pékár arra kértek engem, hogy vegyem kezembe Mednyánszky anyagi gondozását, mert, úgymond, ezzel nagy szolgálatot teszek a magyar művészetnek. Elvállaltam gondozását, mégpedig mint magánember, minden ellenszolgáltatás nélkül.”83 Farkas István 1932 áprilisában, az apja halála után, mint kizárólagos örökös, csupán kényszerből lett a kiadó vezérigazgatója, hiszen emiatt kénytelen volt addigi festőművészeti tevékenységét a háttérbe szorítani. Ennek ellenére nagy energiákat fektetett e munkájába, melynek révén maga is sok értékes momentummal járult hozzá a progresszív magyar kultúra fejlődéséhez, mint műgyűjtő (pl. Barcsay Jenő, Borsos Miklós, Egry József, Gadányi Jenő, Hincz Gyula, Szalay Lajos, Vitt Tibor) és mint kiadó (pl. Kassák Lajos, Máral Sándor, Mihail Solohov, John Steinbeck, Szabó Lőrinc, Tersánszky Józsi Jenő) egyaránt. Farkas István tragikus halála után, 1948-ban, az ezer darabosnál jóval nagyobb Wolfner-Far- kas-gyűjteményt az örökösök öt részre osztották. 27
