Gyergyádesz László, ifj.: Kecskemét és a magyar zsidó képzőművészet a 20. század első felében (Kecskemét, 2014)

Magyar zsidó festészet a kecskeméti múzeum gyűjteményében. II. A Farkas–Glücks-hagyaték

Farkas István: Pipás csendélet / István Farkas: Still Life with a Pipe (1927) Magyar zsidó festészet a kecskeméti múzeum gyűjteményében II. A Farkas-Glücks-hagyaték A kecskeméti múzeum művészettörténe­ti szempontból másik igen jelentős együttese az ún. Farkas István-Glücks Ferenc-hagyaték. A gyűjtemény lényegi része Farkas István fes­tőművésznek (1887-1944) és mindenekelőtt édesapjának, Wolfner Józsefnek (1856-1932) volt köszönhető. Az utóbbi, mint az 1885-ben alapított Singer és Wolfner könyvkiadó- és ke­reskedő vállalat (1923-tól részvénytársaság) elnök-vezérigazgatója, indította el többek kö­zött 1894-ben a rendkívül népszerű Új Időket (főszerkesztő: Herczeg Ferenc), majd 1902-ben a Művészet című folyóiratot, melynek szerkesz­tője, a már idézett Lyka Károly volt. Alapító tagja volt a Nemzeti Szalonnak, s mindenekelőtt ki­váló ízlésű műgyűjtő, egyben műpártoló, olyan művészeket támogatva, mint például Fényes Adolf, Csók István, Vaszary János vagy éppen báró Mednyánszky László. „Malonyay és Pé­kár arra kértek engem, hogy vegyem kezembe Mednyánszky anyagi gondozását, mert, úgy­mond, ezzel nagy szolgálatot teszek a magyar művészetnek. Elvállaltam gondozását, mégpe­dig mint magánember, minden ellenszolgálta­tás nélkül.”83 Farkas István 1932 áprilisában, az apja halála után, mint kizárólagos örökös, csu­pán kényszerből lett a kiadó vezérigazgatója, hiszen emiatt kénytelen volt addigi festőművé­szeti tevékenységét a háttérbe szorítani. Ennek ellenére nagy energiákat fektetett e munkájába, melynek révén maga is sok értékes momentum­mal járult hozzá a progresszív magyar kultúra fejlődéséhez, mint műgyűjtő (pl. Barcsay Jenő, Borsos Miklós, Egry József, Gadányi Jenő, Hincz Gyula, Szalay Lajos, Vitt Tibor) és mint kiadó (pl. Kassák Lajos, Máral Sándor, Mihail Solohov, John Steinbeck, Szabó Lőrinc, Tersánszky Józsi Jenő) egyaránt. Farkas István tragikus halála után, 1948-ban, az ezer darabosnál jóval nagyobb Wolfner-Far- kas-gyűjteményt az örökösök öt részre osztották. 27

Next

/
Oldalképek
Tartalom