Gyergyádesz László, ifj.: Kecskemét és a magyar zsidó képzőművészet a 20. század első felében (Kecskemét, 2014)
Magyar zsidó festészet a kecskeméti múzeum gyűjteményében. I. Nemes Marcell adománya és a Kecskeméti Művésztelep
Gráber Margit: Cigányváros / Margit Gráber: Gypsy Town (1919) azóta sajnos elpusztult allegorikus kompozícióival) és belül is (a díszterem órás kandallója fölött elhelyezett Uzsonna című pannójával) gazdagította az épületet. Az enteriőr fő alakítója Falus Elek (1884-1950) volt, ő tervezte a nagyterem dekorációját a színes üvegablakokkal, kandallóval és a díszítőfestéssel. „Balról a lépcsőház a nagyterembe visz. Hosszúkás alakú terem, amely felső részében Íves boltozatban hajlik össze. Ahogy ezt a termet Falus Elek kidiszitette, egyenesen lebilincselő. (...) A terem boltozatát három, Ívbe hajló pillérpár tartja és Falus ezekre a pillérekre helyezte a dekoráció súlyát. Igen szépek ezek a rózsafüzérek, amint föl futnak a pillér boltozatokon és telt piros és kék színeinek izzó tónusa valósággal beragyogja a termet.”61 Ugyanezeket a stilizált szecessziós virágmotívumokat láthatjuk viszont a Mátyás téri elemi, egykori tanyasi iskola sgraffitóin is, ahogy az 1909-1912 között fennált Kecskemét T H. Város Szőnyegszövő Intézetében készült műveken is. „E szőnyegek kigondolója Falus Elek. Iparművésznek ismerik, de helyesebb talán anyagművésznek nevezni. Kevés ember foglalkozik fegyelmezettebb gondossággal a különféle technikák titkaival és kevés tud új matériák szellemébe gyorsabban beléhatolni. E mellett ötletekben kifogyhatatlan dekorátor, aki a maga virágait szinte érezhető kedvvel a végtelenségig tudja variálni. A kecskeméti szőnyegek formabeli megoldásának legfőbb előnye, hogy nem vérszegények, nem sápadtan finomkodók, hanem erőteljesek, gazdagok, jól egyensúlyozott ellentétekkel telik. Anélkül, hogy céltalan - mert kivihetetlen - utánzást kísérelnének meg, egyes példányaik a legszebb keleti szőnyegek színpompáját érik el.”62 Falus a kolónia egyik alapítója volt, sőt Mányi Grünwald művésztelep programjában, mint az iparművészeti részleg vezetője szerepel. A Kecskeméti Művésztelep tehát nem csupán egy újabb „piktorkolónia” kívánt lenni, hanem Gödöllőhöz hasonlóan az iparművészetnek is helyet kívánt adni. Falus univerzális tehetségként egyszerre volt grafikus, iparművész, díszlettervező, s több középület belső és külső dekoratőre. Mindamellett elsősorban a könyvtervezés terén vált ismertté, ráadásul éppen kecskeméti időszakában, melynek alapjait Münchenben és Londonban sajátította el. Ekkor született például „Az Est" híres cím- betűrajza, majd 1909/1910-től kezdve a „Nyugat könyvei” sorozat címlapjai (pl. Móricz Zsigmond, 23
