Rosta Szabolcs - V. Székely György (szerk.): „Carmen miserabile”. A tatárjárás magyarországi emlékei (Kecskemét, 2014)
Kertész Róbert: „…Ódon, tatár korabeli földsáncai folyópartra néznek” – Szolnok ispán föld-fa vára
Kertész Róbert A váralja település és a mezőváros A civitas terminust a késő középkorban kizárólag a városokra használták, de eredetileg várakat jelentett.121 Nem előzmény122 és nem következmény nélkül123 124 jelentette ki Bagi Gábor, hogy „Szolnokot először 1075- ben említik városként: a garamszentbenedeki bencés apátság alapító levelében, az új apátsági birtokkal határos helyként kerül szóba. ” 124 Jóllehet az, hogy a települést all. század második felében városként tüntették volna fel, nem felel meg a valóságnak. Szabó László ugyancsak hibát vétett, amikor a szóban forgó apátsági oklevelet elemezve, Szolnokkal összefüggésben a civitas szót vélte felfedezni és azt városnak fordította.125 Ez a szó ugyanis egyáltalán nem szerepel a forrásban a település kapcsán,126 127 ráadásul Németh Péter már jóval korábban bebizonyította, hogy a „civitas ebben az időben nemcsak város, hanem királyi vár jelentéssel bírt. ” 127 Ezen kívül Szabó László azon állítása is megkérdőjelezhető, hogy Szolnok „valóságos, fallal körülvett, erődített [...] városnak számít az Árpád-korban ",128 129 mivel ezt egyetlen adat sem támasztja alá, hasonlóképpen a Szikszai Mihály által megfogalmazottakhoz, mely szerint „a külső várat fti. a várost] kerítés és árok vette körül’’.'19 A suburbium elnevezés főként a késő középkorból elterjedt jelenség, amelyet Szolnokkal összefüggésben egyszer sem használtak. Gömöri János Sopron estében ugyanakkor rámutatott arra, hogy a vár neve mellett szereplő villa kifejezés minden bizonnyal csak ilyen váraljára utalhat, abban az esetben, ha a vár még állt.130 Ez alapján a korábban már említésre került, a garamszentbenedeki apátság 1075. évi alapító oklevélében feltűnő szolnoki vámépek faluja (villa urba- norum Zounuk) hasonlóképpen értelmezhető.131 János 121 SZŰCS 1993, 267.; BÓNA 1998, 12-13. 122 KAPOSVÁRI 1983,161.; SZABÓ - SZABÓ 1989, 238.; SZABÓ 1996, 39.; SZABÓ 1998, 25.; SZIKSZAI 1998, 155-156. 123 SIMON 2002, 100.; MOLNÁR 2002, 9.; BERTÓK 2010, 17.; SZABÓ 2010, 24. 124 BAGI 2000, 11. 125 SZABÓ 1996, 39.; SZABÓ 1998, 25.; SZABÓ 2010, 24. 126 KNAUZ 1890, 23-32. 127 NÉMETH 1985, 109. 128 SZABÓ 1996, 39M0.; SZABÓ 1998, 25. 129 SZIKSZAI 1998, 156. 130 GÖMÖRI 2002, 95. 131 KERTÉSZ 2010. esztergomi érsek 1209-ben kelt bizonyságleveléből pedig megtudjuk, hogy Szolnok faluból (de villa So- nok) tizenegy szabad személyt132 szerződtettek pohár- noki tisztségre.133 Az ispáni erősség lokalizációjával megegyezően, a talajmechanikai fúrások adatai alapján rekonstruált őskömyezeti viszonyok nyújtottak nélkülözhetetlen támpontot annak meghatározásához is, hogy az Árpád-kori váralja település közvetlenül a vártól északnyugatra, a Zagyva jobb oldali magaspartján lehetett, és valószínűleg leginkább a későbbi Tabán elnevezésű városrész területét foglalhatta magában.134 (6/2., 7/2. kép) Szolnok vára 1211-ig királyi birtok volt,135 azonban a várhoz tartozó javak egy részét ekkortájt a király eladományozta. Az ezt szentesítő, hozzávetőleg 1211-re keltezhető oklevél kapcsán egy a település közelében elhelyezkedő, napjainkban még viszonylag jól beazonosítható topográfiai pontról is érdemes szót ejteni. II. András király Boleszlo váci püspök kérésére, az általa alapított „ leleszi Szent Kereszt egyháznak adományozta még a szolnoki rév királyi birtokrészeit [regias por- tiones portus de Zounuk], amely a Millér mellett van [qui est juxta Miler], amelyet a szépemlékezetű Béla király - az atyánk — a maga javára foglalt le, amikor magával [II. Andrással] az oroszországi hadjáratra indult”.'16 A Millér-torkolat eredetileg a Tisza jobb oldalán helyezkedett el, (10. kép) ám a szőke folyó szabályozásakor, az 1857. évi mederátvágásnak köszönhetően viszont átkerült a Tiszántúlra, a Tisza bal oldalára. (2/2. kép) Nem sokkal később, 1234 körül a szolnoki várjobbágyok és nemesek maguknak követelték Jenőnek azt a részét, amely az esztergomi egyháznak, majd az érseki és káptalani birtokok szétválasztása után a káptalannak jutott. A László országbíró előtt lefolytatott per során Ambrus kanonok nem tudta oklevéllel 132 Vince, Vitalis, Tóbiás, Miklós, Borsod, Búd, Burla, Nicodemus, (?), Marcel, Joubos. Lásd még; SCHEFTSIK 1935, 328. 133 BENEDEK 2007, 13-14. Bizonyosnak tűnik, hogy az oklevél nem a Tisza menti Szolnokra vonatkozik, ugyanis az nem az esztergomi, hanem a váci egyházmegyéhez tartozott. 134 KERTÉSZ et al. 2007b, 37., 35. kép; KERTÉSZ - BANA 2010, 69-70.; KERTÉSZ 2010. 135 BÁRTFAI SZABÓ 1938, 517. 136 BENEDEK 2007, 16. Lásd még: BENEDEK 2007, 1819. 356
