Rosta Szabolcs - V. Székely György (szerk.): „Carmen miserabile”. A tatárjárás magyarországi emlékei (Kecskemét, 2014)
Kertész Róbert: „…Ódon, tatár korabeli földsáncai folyópartra néznek” – Szolnok ispán föld-fa vára
Kertész Róbert kereszt. (11-12. kép) Az bizonyos, hogy a plébánia- templomot nem sokkal az oszmán foglalás előtt, 1550 őszén elhordták. Innentől viszont a kegytárgy története még nehezebben rekonstruálható: felmerülhet, hogy az épület elbontásakor tulajdoníthatták el. Mivel azonban ekkor még nem fogtak bele a várost övező vizesárok kiásásába, valószínűbbnek tűnik, hogy átkerült a mezőváros vásárterén állt gótikus templomba, és csak annak 16. század végi megszüntetésekor távolították el. Végül azért nem tarthattak rá igényt, mert időközben kiderült, hogy nem aranyból készült, hanem csak aranyozott vörösréz. Ez akkor egyet jelentett azzal, hogy lényegében nem képviselt értéket, tehát még Szolnokon megszabadultak tőle és így találhattak rá 1927- ben, a Tisza Szálló építésének földmunkái során. A mezőváros gótikus plébániatemploma A mezőváros középkori egyházának létére a legelső kiindulópontot az 1571. évi defter szolgáltatta.260 A Szolnok elfoglalása után 19 évvel készült összeírás ugyanis az adóköteles családfők neve mellett említést tesz egy templomról.261 Ismert, hogy a törökök különadó ( reszm-i kilisza) fizetése fejében bizonyos templomokat meghagytak keresztény egyházi célokra. Az 1571. évi adat egyértelműen egy ilyen, kizárásos alapon csak a városban található egyházra vonatkozhat, ugyanis a Bemardo de Áldana által említett Zagyva-parti téglakápolnát ekkorra már elbontották, a vámegyedben pedig 1552-től a hódítók laktak, akik a foglalás után nem sokkal később emelt uralkodói dzsámiban imádkoztak.262 A városi templom pontosabb elhelyezkedésére vonatkozóan részben településtörténeti adatok, részben képi források alapján következtethetünk. Az előbbivel kezdve, mint ahogy fentebb már utaltunk rá, az Árpád-kori váralja település a Zagyva eredeti, keleti ágának jobb partja mentén található. A mezőváros határa pedig csak a késő középkorban érte el a Tiszát. Ebből következően valószínűnek tartjuk, hogy a kérdéses egyházat az Árpád-kori településmagon kívül, attól délnyugatra, hozzávetőleg a jelenlegi Megyeháza - Szabadság tér, illetőleg Szolnoki Törvényszék - Varga Katalin Gimnázium térségében rekonstruálható városcentrumban, 260 GYŐRFFY 1956. 261 GYŐRFFY 1956, 14. 262 KERTÉSZ et. al. 2012. a késő középkori eredetű vásártéren emelték.263 (7/4—5. kép) Számos keresztút találkozhatott itt, és hosszirányban ezen a központi részen haladt át az a legfontosabbnak tekinthető főút/országút is, mely a tiszai rév, illetőleg a várkapu és a városkapu között a teljes várost átszelte. Ideális elhelyezkedéséből adódóan a várból is könnyedén meg lehetett közelíteni, a Zagyva-híd köz- beiktatásával. Sőt a Zagyva-parti, minden bizonnyal török elnevezését napjainkig megőrző Tabán városrész zegzugos közeinek, sikátorainak egy része ugyancsak ide nyílt. Szolnok birtokosa 1537-től Werbőczy István, a király fő- és titkos kancellárja lett. Szapolyai János király a következő évben, 1538. február 1-jén kelt bizonyságlevelében a mezővárosnak vásártartási jogot adományozott.264 Ennek, valamint később, a török kori hetivásároknak265 ez a tér adott otthont.266 Állításunk másik bizonyítékát pedig már egy több mint 120 éve publikált tollrajz adja, amely közvetlenül a Szolnok 1552. szeptember 4-ei eleste után nem sokkal, 1553-1554-ben készült.267 (14. kép) Annak a hütlenségi peranyagnak a mellékleteként maradt ránk, amit a vár elvesztése miatt a bécsi haditanács indított az egykori alkapitánnyal, Móré Gáspárral szemben.268 Készítőjét ugyan a dokumentumot közreadó Szendrei János nem tudta megnevezni, de az olasz nyelvű égtájjelzések {levante — kelet, ponente — nyugat) alapján feltételezte, hogy vagy a vizsgálóbizottságnak a haditanácsból való valamely tagja, vagy pedig a várépítésben közreműködött egyik itáliai mérnök keze munkája lehetett.269 A peranyagból egyértelműen kiderül azonban, hogy Móré Gáspár kezdeményezésére kihallgatták azt a Bemardo Gaballio építőmestert is,270 aki 1552-ben huzamosabb ideig Szolnokon dolgozott.271 így véleményünk szerint nagyon valószínű, hogy a rajz magához Gaballióhoz köthető.272 Bemardo Gaballio nem valódi felmérést készített, hanem csupán egy vázlatot. Méretaránya nincs, tájolása 263 KERTÉSZ 2010.; KERTÉSZ 2012a, 52, 10/5-6. ábra. 264 GOROVÉ 1921,48.; BENEDEK 2007, 130. 265 ÁGOSTON 1988, 242. 266 KERTÉSZ 2010. 267 SZENDREI 1889, 138. 268 SZENDREI 1889, 129-139.; PÁLFFY 1997, 216-218. 269 SZENDREI 1889, 137. 270 SZENDREI 1889, 133., 136. 271 SARUSI KISS 2009, 107. ÖStA HHStA Hungarica AA Fasc. 66. Konv. A. föl. 188-189. 272 KERTÉSZ 2010. 368
