Rosta Szabolcs - V. Székely György (szerk.): „Carmen miserabile”. A tatárjárás magyarországi emlékei (Kecskemét, 2014)
Kertész Róbert: „…Ódon, tatár korabeli földsáncai folyópartra néznek” – Szolnok ispán föld-fa vára
. .Ódon, tatár korabeli földsáncai folyópartra néznek” - Szolnok ispán föld-fa vára hozzávetőleges. Az itáliai építőmester az 1550—1552- ben kiépített palánkvárra fókuszált, amit alaprajzszerűen örökített meg, viszont a tőle nyugatra található mezőváros alig kidolgozott. Az utóbbi helyen az öt, egymással párhuzamos, Tiszára merőleges észak-déli vonal, Szendrei szerint az utcák irányait mutatja.273 Valószínűbbnek tartjuk azonban, hogy ezek inkább az oszmánok sematikusan ábrázolt ostromsáncai és árkai lehettek, melyeket a legalkalmasabb ponton, éppen a végvár kőből emelt nyugati kaputornyához vezető, vizesárkon átívelő híddal szemben, tagoltan építettek ki.274 Gaballio ettől a sáncrendszertől közvetlenül északra, annak masszív lezárásaként egy kifejezetten nagyméretű épület alaprajzát tüntette fel, amely téglalap alakú, gyakorlatilag keletelt tájolású, keletre néző fala pedig enyhén ívelt. (14-15. kép) Mindezek figyelembevételével arra a logikus következtetésre jutottunk, hogy ez csak a középkori Szolnok legjelentősebb épülete, a régóta keresett, és eddig már számos helyen - a Szabadság téren, a Tisza Szálló közelében, a Tisza menti Verseghy parkban álló Verseghy-szobor környékén, valamint a Damjanich uszoda helyén, illetőleg az uszoda és a Tisza között, végül a Verseghy Ferenc Gimnázium táján - megtalálni vélt templom lehet. A mezőváros egyházával hozható összefüggésbe Zay Ferencnek, a kora újkori szolnoki erődítmény legelső kapitányának az 1551. április 21-én kelt levelében a következő utalás: „ Várkony után Tószeg községbe érkeztünk. A szolnoki vártól egy mérföld távolságban van. Templomának nagysága felülmúlja az eddig látottakat. Tornya magas és erős állópillérei vannak úgy, ahogyan a szolnoki templomnál is látható. [...] Miután hozzánk közel van ez a hely, azért én a lebontás mellett vagyok, azért, hogy ők [a törökök] itt kész falakat ne találjanak. [...] Faltörő kosom van és készenlétben áll, ha másért nem azért, hogy kőhöz jussak. ”275 Amennyiben ez a történeti forrás valóban a szóban forgó plébániatemplomra vonatkozik, akkor gótikus stílusban és kőből emelték. A várban állt, az 1550-es években emelt Szulejmán szultán-dzsámi kőanyaga minden bizonnyal az elbontott környékbeli középkori templomokból származik.276 A petrográfiai feldolgozás folyamatban van, Rózsa Péter geológus277 vezetésével. Előzetes vizsgálata szerint a minták közül az 1. réti mészkőnek (esetleg márgának), a 2. oolitos mészkőnek, a 3. dácittufának bizonyult. Eredeti geológiai forráshelyüket illetően az 1. minta a Duna-Tisza közén, a 2. Budapest környékén, míg a 3. a Bükkalján lelhető fel.278 Ez felveti annak lehetőségét, hogy a mezővárosban állt gótikus templom kőanyaga nem csak egyetlen forrásból származhat, bár arányát tekintve a legközelebb található réti mészkő dominálhatott. Szarka József kutatásai során ennek az építőanyagnak számos geológiai forrását regisztrálta a Duna-Tisza közén, amelyek egy részét a középkorban bányaként hasznosíthatták.279 A legészakabbi természetes előfordulási helyek Szolnoktól nem nagy távolságra, a Perje-patakól délre találhatók, és valószínűnek tartjuk, hogy a szükséges kőmennyiséghez ezek valamelyikének kitermeléséből juthattak hozzá. A templom jelenlegi helyét az elnagyolt Gaballio-váz- lat alapján nem könnyű meghatározni. Rekonstrukciónk szerint a mezőváros központi részén lévő vásártéren állhatott, ám felépítésének pontos idejét nem ismerjük, csak annyi biztos, hogy ez valamikor a késő középkor folyamán, leginkább a 15. században történhetett, Szolnok fellendülésével összhangban. Megszüntetésére a török megszállást követően került sor és talán a keresztény magyar lakosság lélekszámának visszaesésével hozható összefüggésbe.280 Előfordulhat ugyanakkor, hogy az 1595. évi ostrom során sérülhetett meg, vagy mindezektől függetlenül egy a helyi oszmán társadalmi elithez köthető nagyobb presztízsberuházás (pl. dzsámi, fürdő) jelentős építőanyag szükséglete pecsételte meg sorsát.281 A Wilhelm Dilich kötetében szereplő metszet elemzéséből pedig még az is megállapítható, hogy az épület egészen aló. század 277 Debreceni Egyetem, Földtudományi Intézet, Ásvány- és Földtani Tanszék, Debrecen. E helyen is köszönetünket fejezzük ki Rózsa Péternek a petrográfiai vizsgálatok elvégzéséért. 278 KERTÉSZ et al. 2012, 122. 279 SZARKA 2008. Köszönjük Szarka Józsefnek, hogy kéziratos dolgozatát rendelkezésünkre bocsátotta. 280 Szolnok teljes népessége a 16. század utolsó harmadában 2 000-2 500 fő körülire becsülhető. A magyarok aránya 1571-ben ennek 10%-át tette ki, de számuk a 16. század végére tovább csökkent és a 17. század közepére csaknem teljesen eltűntek a szandzsákszékhelyről. Lásd: KERTÉSZ 2012b, 398-399. 281 KERTÉSZ 2010. 273 SZENDREI 1889, 139. 274 KERTÉSZ 2010. 275 KAPOSVÁRI 1988, 13. 276 KERTÉSZ 2010. 369
