Rosta Szabolcs - V. Székely György (szerk.): „Carmen miserabile”. A tatárjárás magyarországi emlékei (Kecskemét, 2014)
Gulyás Gyöngyi: Egy elpusztult tatárjáráskori ház Cegléd határában
Gulyás Gyöngyi ta kimenekíteni.71 Ugyanebben az utcában, a 14. sz. ház telkén 2005-ben egy másik épület maradványa is feltárásra került. Az elszenesedett gerendák között IV. Béla ezüst dénára, jellegzetes 13. századi edénytöredékek, továbbá vastárgyak (kengyelpár, balta, kés, vasalások) feküdtek.72 1979-ben, majd 1984-ben Dinnyés István Tápió- györgye, Ilike-parton, egy Ny—K-i irányú dombon álló Árpád-kori templom melletti temető területén egy félig földbe mélyített épületet tárt fel. A mérete csaknem teljesen megegyezett a ceglédi házéval. Mindkét lakóház leégett, így az egykor ott élők használati tárgyai (ládazár, vasalások, lóvakaró, fúró, tőr, vesszőszedő, sarló, ekevas, hidegvágó, lópatkó, rostfésü, vasszegek) megmaradtak az utókor számára.73 A házban a padlón szétszórva feküdtek a különféle használati- és viseleti tárgyak, melyek jellegzetességei, hogy több tárgy használhatatlan, hibás vagy javításra szoruló volt.74 1979-ben Antalóczy Ildikó, majd 1997-ben Hajdú Zsigmond és Nagy Emese Gyöngyvér leletmentése során Hajdúböszörmégy-Téglagyár lelőhelyen egy leégett, félig földbe mélytett lakóépület került elő. Az omladék alatt a ház teljes, a pusztuláskor ott levő eszközkészlete bolygatatlanul feküdt. Az edénytöredékek (bogrács, fazék) mellől fegyverek (lándzsahegy, kétélű kard, sarkantyú), használati eszközök (balta, fejszék, birkanyíró olló, ásópapucsok, béklyókulcs, vödör pántok, ösztöke, fúró) és viseleti tárgyak (övcsat) kerültek felszínre.75 Hajdúböszörményben, a Kisfaludy utcában néhány gödör mellett egy másik, ugyancsak leégett, félig földbe mélyített épületet is feltártak. Az omladék faszenes, hamus betöltésében gazdag leletanyag volt: vas ládazár, ládazsanér, vaspántok, vasszegek, vasretesz, ezüst érme, ólomnehezék és edénytöredékek.76 A bemutatott épületekről készített felszínrajzokon és a leírásokban azonban nem található utalás arra, hogy a házak padlóján fekvő tárgyak hogyan helyezkedtek el. 1986-ban Tura-Szentgyörgyparton Miklós Zsuzsa szondázó ásatást végzett. A munkálatok során egy 71 FETTICH 1968, 157.; HORVÁTH 2007, 56. 72 HORVÁTH 2007, 56. 73 DINNYÉS 1994, 101. 74 DINNYÉS 1994, 116-117. 75 SZABÓ 2003, 78-80., 94. 76 SZABÓ 2003, 80-81., 94. kétosztatú téglaépület omladékrétegéből számos vastárgy (ládavasalások, kulcs, vaskés, mérleg, veretek) és edénytöredék került felszínre. A nagy mennyiségű lelet, illetve az épület pusztulása ugyancsak a 13. század közepére tehető.77 1995-96-ban az M3-as autópálya nyomvonalának megelőző feltárása során Hejőkeresztúr-Vizekköze lelőhelyen Wolf Mária egy, all. században kezdődő és egészen a tatárjárás koráig fennálló falurészletet tárt fel. A 30. és a 32. lakóépületek omladékrétegéből, kemencéiből és padlójukról különféle használati eszközök (kasza, cigánybáró, olló, állatbillogzóvas, béklyólakat, kés, kétkézvonó, balta, sarkantyúk, kőmozsár, mérleg bronzserpenyője, edények), fegyverek (kétélű kard, nyílhegy), berendezési tárgyak alkatrészei (vasalások) és viseleti tárgyak (gyűrű, övcsat) kerültek elő. A fém-, kő- és kerámia tárgyak mellett egy emberi combcsont és egy koponyatöredék is felszínre került. A tárgyak mindkét épület esetében rendezetlenül feküdtek a padlón.78 2010-ben Wilhelm Gábor irányításával a magyar-hor- vát gázszállító vezeték nyomvonalán Szánkon több Árpád-kori településobjektum között egy félig földbe mélyített épületet tártak fel. A házrészletből vas sarkantyú, pénzváltó mérleg, páncéltörő kopj a, vaskés, vaskulcs, vödörpántok, vasszögek, késtok merevítő és ékszerek (bronz karperecek, ezüst köpűs karika, aranygyűrűk, láncos-csüngős fülbevaló, párta arany veretei) kerültek elő. Az épület jelentősségét és érdekességét azonban mindezek mellett az adja, hogy ösz- szesen 34 egyén (köztük 17 gyermek) vázrésze került elő az omladékrétegből.79 Az épületben feltárt leletek a fentebbi példákhoz hasonlóan, szétszórva, rendszertelenül helyezkedtek el. A ceglédi ház feltárásakor tett megfigyelések és az abból levont következtetések hasonlóak a fenti példákhoz. Az épület és a falu a tatárok betörésekor pusztult el. A ceglédi falu objektumainak nagy részében alig találtunk fémtárgyakat, amely arra enged következtetni, hogy a lakók egy része békés körülmények között, tárgyi javait összeszedve hagyta el a települést. A bemutatott épületen kívül 3 házban, 3 műhelyben, egy szabadtéri kemencében és további 4 gödörben bontot77 MIKLÓS 1991, 433-M56. 78 WOLF 1997, 139-142.; WOLF 1999, 166-178. 79 SZ. WILHELM 2010, 351-352.; SZ. WILHELM 2013, 19-21. 42
