Rosta Szabolcs - V. Székely György (szerk.): „Carmen miserabile”. A tatárjárás magyarországi emlékei (Kecskemét, 2014)
Gulyás Gyöngyi: Egy elpusztult tatárjáráskori ház Cegléd határában
Egy elpusztult tatárjáráskori ház Cegléd határában tunk ki nagyobb mennyiségű vastárgyat. A gödrökben talált tárgyakat (pl.: fejsze, csákány, sarló, ismeretlen rendeltetésű vaseszközök) valószínűleg a menekülők rejthették el, míg a házakban és műhelyekben lelt tárgyak összeszedésére a tulajdonosoknak már nem volt ideje. A vaseszköz-leletes objektumok a lelőhely középső részén, mintegy 350 m hosszúságú területen, kisebb csoportokban helyezkedtek el. A bemutatott háztól Ny-ra 300 m-re, tőle K-re 50 m-re, illetve tőle D-DNy-ra 120 m-re tártuk fel ezeket a jelenségeket. A 3 nagy alaprajzú, valószínűleg műhelyként értelmezhető objektum egymástól néhány méterre feküdt, padlójukon különféle vaseszközöket (pl.: szegek, sarkantyúk, vaspántok, olló, vaskés, vasalások, sarló, ásópapucs, lószerszámok) találtunk, de egyik esetben sem tudtunk egy olyan rendszert megfigyelni a tárgyak elhelyezkedésében, mint az 1344. sz. ház esetében. Mindemellett az egyik műhelyből (1248. obj.) felszínre került vastárgyak nagy része sérült vagy hiányos volt, ami még inkább megerősíti azt a tényt, hogy talán kovácsműhelyt sejthetünk itt. Az 1344. sz. ház lakóinak már nem volt ideje elhagyni a falut, így a két kisgyermekkel a házban maradt fiatalasszony a menekülés helyett az elrejtőzést választotta.80 Az épület ajtaját az egyetlen nagyméretű, mozdítható berendezési tárggyal, a faládával eltorlaszolták, majd a kemencébe bújtak. Hasonló, szomorú életképet őrzött meg a mongolok által 1240 decemberében ostromlott, majd elesett Kijev. A régészeti feltárásokon - többek között - két kislány vázmaradványa került elő egy kemencéből.81 A feltáráson készített fényképen jól látszódik, hogy az egyik gyermek lábait annyira felhúzta, hogy beférjen a kemencébe.82 Duna- földvár, Ló-hegy lelőhelyen ugyancsak a tatárok elől elbújó emberek maradványai kerültek elő az egyik gödör (36/90) oldalából nyíló, földbe mélyített üregben. Két nő és két gyermek csontvázát találták meg, S-végű hajkarikák, vaskés, vasfejsze és sarlók társaságában.83 A dunaföldvári lelőhelyen számos gödörben, összesen 32 - főként gyermek és fiatal - egyénhez tartozó vázat, illetve vázmaradványokat találtak.84 80 Az antropológiai vizsgálat életkor meghatározása alapján a nö nem lehetett a gyermekek anyja. 81 S1NOR 2003, 316. 82 FJODOROV-DAVIDOV 1983, 34. kép. 83 SERLEGI 2009, 194.; SZILÁGYI 2012, 162., Fig. 7. 84 SZILÁGYI 2012, 161., Fig. 7-9. A ház kemencéjében lelt emberi maradványokon kívül, az épület közvetlen közelében, és attól D-DNy-ra 100-120 m-re további temetetlen vázakat találtunk a feltárás során. A tatárdúláskor áldozatul esett egyének vázai keskeny árkokba, épületekbe vagy gödrökbe lökve kerültek elő. (18. kép) Összesen 5 objektumban 6 egyén teljes vázát vagy vázrészletét tártuk fel. Összefoglalás A Cegléd határában feltárt épület egy szomorú pillanatképet őrzött meg az utókor számára, amely révén betekintést nyerhettünk egy Árpád-kori család életkörülményeibe. A padlón fekvő tárgyak csak első látásra helyezkedtek el rendezetlenül. A bontás előre haladtával a kisebb-nagyobb csoportokban levő fémtárgyak előkerülési helye arra utalt, hogy azokat felakasztva vagy a K-i fal előtt álló polcon tarthatták. Az egykori használati- és berendezési tárgyak tehát nem szerteszét feküdtek az omladékréteg alatt, hanem tároló helyük leégése után kerültek a padlóra. Ebből a szempontból egyedülállóak az itt tett megfigyelések, amelyek segítségével rekonstruálhatjuk egy Árpád-kori ház belső terét, továbbá láthatjuk, hogy egy, legalább négyfős családnak milyen háztartási igényei voltak. Az épületben talált eszközök közül a legjelentősebb a vas ostyasütő, amelyhez hasonló ez idáig egyetlen korabeli településről sem ismert. Ez a tárgy, illetve az épület felszereltsége (pl.: faláda, mezőgazdasági eszközök száma), továbbá a ház a többitől eltérő mérete arra utal, hogy az itt élő család a falu tiszteletben álló, de mindenképpen a többiekhez képest módosabb tagjai lehettek. A 13. század közepén Dél-Pest megye elnéptelenedett, amelynek okát elsősorban a háborús körülményekben és a gazdasági változásokban kereshetjük. A régészeti adatok alapján az 1241-^42. évi tatárdúlásnak tulajdonítható több Cegléd környéki lelőhelyen feltárt épület vagy településmaradvány pusztulása, illetve ugyancsak erre utalnak az elrejtett kincs- és vaseszköz leletek.85 Kincsleletek (érmékből és esetenként viseleti tárgyakból álló lelet-együttesek) Abonyból, 85 A Nagykőrös környéki vaseszköz leleteket, amelyek között biztosan a tatár támadás miatt álló elrejtett vagy hátrahagyott tárgyak is voltak, Simon László gyűjtötte össze (SIMON 1994,313-338.). 43
