Rosta Szabolcs - V. Székely György (szerk.): „Carmen miserabile”. A tatárjárás magyarországi emlékei (Kecskemét, 2014)
Kertész Róbert: „…Ódon, tatár korabeli földsáncai folyópartra néznek” – Szolnok ispán föld-fa vára
. .Ódon, tatár korabeli földsáncai folyópartra néznek” - Szolnok ispán föld-fa vára részletei is alátámasztanak, melyek szerint egy főpapi-főnemesi küldöttségnek tagjaként elindult Vazul száműzött fiai, az Oroszországból hazahívott András és Levente hercegek köszöntésére. Vatáék azonban a pesti révnél lecsaptak rájuk, és Gellért püspököt követve ekkor szenvedett vértanúhalált a Dunán való átkelésekor maga Szolnok is. Feltételezhetően Vata és az ispán között ugyanolyan személyes konfliktus húzódhatott meg, mint amilyen a Csanádi püspökkel szemben korábban kialakult: az előbbi északnyugatról, az utóbbi délkeltről, délről jelenthetett fenyegetést számára.34 Szolnok leszármazottai a vár körül (Szajol, Püspöki) és Külső-Szolnok megyében (Istvánháza, Nagyrév) birtokoltak,35 nemzetségi monostorukat az ispáni székhely szomszédságában, Tenyőn (Tiszate- nyő) alapíthatták.36 Feltételezhetően a Szolnok vára körül elterülő földek voltak a család első szállásbirtokai,37 de birtokoltak még a közelebbi Pest (Mikebuda, Érkusbuda, Irsa, Alberti, Dánszentmiklós), Nógrád (Bágyon), valamint a távolabbi Fejér (Szentpéter- vámája, Egyházasváma, Hosszúváma, Hidegkút) és Győr megyékben (Gönyő) is. A Szolnok-nemzetség- ből erednek például a Szajoli, Nagyrévi, Irsay, Szen- tiványi, Tabajdi, Mikebudai, Gönyői családok, valamint a Gyürkiek, Péteriek és Széchényiek.38 A família tagjai ugyanakkor a későbbiekben már nem játszottak jelentős szerepet, rendre csak kisbirtokosokként bukkannak fel a forrásokban. Ennek hátterében az húzódhatott meg, hogy a 11. századi trónviszályok során elszámították magukat és az általuk támogatott jelölt később alulmaradt.39 Az ispáni vár A kora középkori Szolnok topográfiájának az egyik, ha nem a legproblematikusabb elemét sokáig maga az ispáni vár jelentette, ugyanis sem felépítésének időpontját, sem elhelyezkedését nem lehetett egzaktan meghatározni, csak feltételezések láttak ezekről napvilágot. így például - mint korábban láthattuk - annak ellenére, hogy a levéltári forrásokban számos direkt 34 KRISTÓ 2006, 119. 35 BÁRTFA1 SZABÓ 1938, 434. 36 GYÖRFFY 1977, 331. 37 BÁRTFAI SZABÓ 1938, 522. 38 BÁRTFAI SZABÓ 1938, 434., 522. 39 BAGI 1992, 29-30.; BAGI 2000, 11. és indirekt adat áll rendelkezésre,40 Németh Péter az erődítménynek még a létét is kétségbe vonta.41 Bóna István a „nem kutatott vagy egyelőre nem kutatható várak” (Nógrád, Komárom, Temesvár, Marosvár/ Csanád, Vasvár, Bodrogvár, Tolna, Szatmár, Gömör, Baranyavár) között tartotta számon.42 Az 1550. évi várépítés kapcsán pedig Polgár Zoltán jutott az alábbi megállapításra: „ 1549-ben a török Szegednél építőanyagot halmozott fel, aminek hírére a királyi csapatok elfoglalták Szolnokot és környékét, s az ittlevő korábbi palánkvárat megerősítették. "43 Eszerint valamikor az ispáni föld-fa vár és az 1550 szeptemberében meginduló erődítési munkálatok közötti időszakban egy „korábbi palánkvárat” építettek, amelynek csak a „megerősítésére” lett volna szükség. A probléma az, hogy egy ilyen, 1550 ősze előtt emelt palánkvárról a történeti és a régészeti források egyaránt hallgatnak, tehát létesítését semmi nem támasztja alá.44 Az ispáni vár időrendjére vonatkozóan különböző vélemények láttak napvilágot. Néhányan a honfoglalás koránál korábbra datálták és csupán egyetlen korszak mellett törtek lándzsát. így felmerült a bronzkor45 és a római kor.46 A várszigeten 1973-ban végzett régészeti feltárás47 48 kapcsán Szabó István és Szabó László megjegyezte, hogy „ nem találtak nyomot az ispánsági várra nézve"f Később ezt Szabó László átértékelte, és megállapította: „ régészeti ásatások igazolták, hogy a Zagyva-Tisza szögében olyan földvár állott, amelyet még a magyarok bejövetele előtt emeltek. ”49 Szikszai Mihály pedig úgy gondolta, hogy az őskortól a nép- vándorlás korig terjedő több ezer éves időszak valamelyikébe keltezhető.50 Ezzel szemben Komáromy József meglátása alapján az újkőkortól kezdődően 40 KNAUZ 1890, 30.; BENEDEK 1992, 224-248. 41 NÉMETH 1995. 42 BÓNA 1998,58-60. 43 POLGÁR 1996, 105. 44 KERTÉSZ 2010. 45 BERTÓK 2010, 11. 46 ELEK 1940, 7-8. 47 KAPOSVÁRI - CSÁNYI 1974.; KERTÉSZ et al. 2012, 112-116., 7-9. kép. 48 SZABÓ - SZABÓ 1979, 7. Lásd még: SZABÓ - SZABÓ 1989, 238. 49 SZABÓ 1996, 39.; SZABÓ 1998, 24.; SZABÓ 2010, 16. Az idézett állítás nem helytálló, ugyanis az ispáni vár sáncainak régészeti azonosítása mind a mai napig várat magára. Lásd: KERTÉSZ 2010. 50 SZIKSZAI 1998, 155. 349
