Rosta Szabolcs - V. Székely György (szerk.): „Carmen miserabile”. A tatárjárás magyarországi emlékei (Kecskemét, 2014)

Kertész Róbert: „…Ódon, tatár korabeli földsáncai folyópartra néznek” – Szolnok ispán föld-fa vára

Kertész Róbert

több alkalommal megtelepedhettek ezen a ,, természettől adott menedékhelyen ”,51 amelyek közül az utolsó kettőt a 10. századhoz és a 11. század elejéhez kötötte.52 A kutatók zöme szerint azonban az ispánsági várat a 10. században,53 vagy all. század 20-as és 40-es éveiben54 létesítették. Álláspontunk szerint az erősség a Zagyva tiszai torkolatánál állt, és minden bizonnyal az 1020-1030-as években emelhették,55 analógiák56 alapján falai föld-fa szerkezetűek lehettek.57

Az elhelyezkedésével összefüggésben érdemes megvizsgálni, hogy Szolnok 1550. szeptemberi megszállásakor a királyi haderő egységeit milyen látvány fogadhatta és az erodálódott régi falakat számításba vehették-e az új erődítmény kivitelezésének megkezdésekor. A kutatók túlnyomó többsége ugyanis egyetértésre jutott abban, hogy az ispáni erősség sáncai az 1550 őszén meginduló várépítés helyén húzódtak.58

51 KOMÁROMY 1943, 72.

52 KOMÁROMY 1943, 72-80.

53 GOROVÉ 1820,18.; PALUGYAY 1854,303.; KARKECZ 1885, 206.; SOMOGYI 1886b, 1.; SZENDREI 1889, 125.; HILD 1894, 8.; BALOGH 1927, 166.; KAPOSVÁRI 1971, 88.; KAPOSVÁRI 1974.; SELMECZI 1975,27-29.; BOTKA 2000, 31-32.; ISTVÁNFFY 2003, 134.

54 SCHEFTSIK 1935, 327.; CSORBA 1974, 217.; NEMES 1975, 39-40.; GYÖRFFY 1977, 331.; KAPOSVÁRI 1983, 161.; KAPOSVÁRI 1988, 10.; KRISTÓ 1988, 434-435., 437.; KRISTÓ 1994, 655.; BÓNA 1998, 58-59.; BAGI 2000, 10-11.; MOLNÁR 2002, 9.; KER- TÉSZ-BANA 2010, 69.

55 KERTÉSZ - BANA 2010, 69.; KERTÉSZ 2010.

56 MORDOVIN 2010, 136-155. Köszönöm Mordovin Maximnak, hogy kéziratos disszertációját használhattam.

57 KERTÉSZ 2012a, 52., 10/1. ábra.

58 GOROVÉ 1820, 18.; PALUGYAY 1854, 303.; KARKECZ 1885, 206.; SOMOGYI 1885, L; HILD 1894, 8.;

PAULER 1899, 55.; SCHEFTSIK 1935, 87.; KOMÁROMY 1943, 72.; KAPOSVÁRI 1956, 37.; KAPOSVÁRI 1971, 83., 88.; KAPOSVÁRI 1974.; NEMES 1975,

36., 39., 4L; SELMECZI 1975, 29-30.; SZÁNTÓ 1975,

43.; SZABÓ-SZABÓ 1979, 7.; KOVÁCS 1982, 85.;

LASZLOVSZKY 1982, 74.; KAPOSVÁRI 1983, 161.; SZÁNTÓ 1985, 44.; SUGÁR 1985, 254.; KAPOSVÁRI 1988, 10.; KRISTÓ 1988, 434.; SZABÓ - SZABÓ 1989,

238.; KRISTÓ 1994,655.; POLGÁR 1996, 105.; SZABÓ 1996, 39.; BÓNA 1998,58-59.; SZABÓ 1998,24.; SZIKSZAI 1998, 155-156.; BOTKA 2000, 31-32.; MOLNÁR

2002, 11.; SIMON 2002, 100.; KERTÉSZ et al. 2007b,

36-38., 35-36. kép; BERTÓK 2010, 11., 19-20.; KERTÉSZ - BANA 2010, 69., 71.; KERTÉSZ 2010.; MORDOVIN 2010, 15.; SZABÓ 2010, 16.; KERTÉSZ 2012a,

52., 10/1., 10/3. ábra.

Erről elsőként Istvánffy Miklós Históriájában olvashatunk: „ Ómagok penig az haddal Szolnok városában menőnek, hogy ott az Tisza és Zagyva öszveszakadása között új erős várat építenének, mely Felső-Magyar- ország oltalmazására erősségül és segítségül lenne. Ugyanoda Ferdinánd hagyásából az fő-fő rendek ha- marsággal gyűlének, és mind az egész felfegyverkezett nemesség az lovasrenden valókkal és felette nagy sok parasztsággal s nem sok idő múlva azután az olasz fő mesterembereknek elméjekkel és tudományokkal, s az parasztoknak szüntelen munkájokkal nagy váras, erős és nehezen megvehető erősség csináltaték, és valame- lyek annak oltalmazására szükségeseknek láttatának, mindenek bőven odahordattatának. Öreg és kisebb formájú lövőszerszámok, pornak és vasgolyóbisnak nagy sok száma vitetteték beléje. Az erősséget penig- len, melyet az két öszveszakadó folyóvizek, melyeket megnevezék, veszik vala környül, ugyanazon helyen építeni tetszék, amelyen azelőtt sok esztendőkkel az hét kapitányok, magyarok elei Scythiából és északról Magyarországban helyet változtatván, az nagy széles sík mezőn építettek vala. ”59

Az ispáni erősség lokalizációja kapcsán Bagi Gábor egyedi álláspontot képvisel.60 Szerinte a vár nem a Zagyva tiszai torkolatánál, sőt még csak nem is a 16. századi mezőváros kiterjedésén belül helyezkedett el, hanem az utóbbitól némileg északabbra, hozzávetőleg a mai Zagyva-parti lakótelep területén. Elképzelését csupán egyetlen metszetre alapozta, amelynek előterében, a kora újkori vár- és városfalaktól északra romos épületek láthatók. Ez a perdöntő bizonyítéknak beharangozott ábrázolás azonban a Wilhelm Dilich könyvében publikált látkép61 egyik igen kései, 17. század végére keltezhető másolata,62 emiatt - óvatosan fogalmazva is - forrásértéke meglehetősen kétséges. Mivel a Bagi által exponált helyen az ősforrásokon, azaz a legkorábbi metszeteken63 * * * * * * * * nem jelöltek még

59 ISTVÁNFFY 2003, 134.

60 Bagi Gábor: Szolnok a török időkben című előadása a szolnoki Damjanich János Múzeumban. 2012. október 11.

61 DILICH 1600.

62 Véleményünk szerint a vedutát Francesco Guienotti készítette és Ercole Scala: L ’Ungheria Compendiata című könyvében jelent meg (Modena, 1685 és 1686). A metszeten a Bagi-féle ispáni várnak vélt romokat H-betűvel jelölték, az olasz nyelvű jelmagyarázatban Borghi anti- chi-ként (öreg/régi várak) nevesítették.

63 KERTÉSZ et al. 2007a, 153-154.; KERTÉSZ-BANA 2010, 64.; KERTÉSZ 2010.; KERTÉSZ 2012a, 55.

350