Rosta Szabolcs - V. Székely György (szerk.): „Carmen miserabile”. A tatárjárás magyarországi emlékei (Kecskemét, 2014)
Szabó Béla: A mongolok Európa elleni inváziójának kezdete: az orosz fejedelemség hódoltatása és a Magyarország elleni hadjárat előzményei
Szabó Béla sikerült áttörni a város falát és beözönöltek a városba. A város védői a fellegvárba vonultak vissza, amelynek végső ostroma a következő napon történt. A védők kétségbeesett ellenállását megtörve behatoltak a végső menedéket nyújtó erődítménybe, ahol tömeges mészárlást hajtottak végre. Dmitrij sebesülten a mongolok fogságába került. Batu kán „ bátorsága ” miatt életét megkímélte. Dmitrij ekkor tette Magyarországra vonatkozó kijelentését Batu Kánnak: „Ne sokat tartózkodjatok ezen a földön, itt az időd, hogy az ugrok (magyarok) ellen támadj. Hogyha lassú leszel, az (ugrok) földje erős, és ha felkészülnek ellened, akkor nem tértek vissza élve a földjeitekre. ”22 A Magyarország elleni közvetlen támadás előkészítése Kijev elfoglalása után a mongolok serege két részre oszlott. A déli hadtest egyik része Halics feldúlása és elfoglalása után közvetlenül több irányból támadt Magyarországra. Az É-i irányból támadó seregtest már 1241. március 12-én átkelt a Vereckei-hágón és Tomaj Dénes által vezetett 5 000 fős határőrséget megsemmisítve, betörtek Magyarország területére. Az északi hadtest közvetlenül a széttagolt Lengyel- ország ellen támadt. 1241 januárjában elfoglalják Lublint, febmár 13-án Tursknál megverik Kis-Len- gyelország nemesi felkelők seregét, majd megszállják Sandomirt. A sebtében összeszedett lengyel haderő képtelen volt megállítani a tatárok Krakkó felé tartó előrenyomulását és vereséget szenvedtek Hmelniknél március 18-án. Krakkó március 22-én esett el. A Baj- dar által vezetett mongol sereg Wroclaw felé tört előre, ahol a maradék lengyel haderő állomásozott. A korabeli beszámolók szerint több mint 10 000 harcos gyülekezett ezen a helyen. Nemcsak lengyelországi, hanem német és francia lovagok mellett a lovagrendek katonái is részt vettek II. Jámbor Henrik krakkói fejedelem vezetésével. Ezen felül bizton számíthatott I. Vencel cseh király katonai segítségére. A legnicai csata előtti napon április 8-án, a mongolok előőrsét alkotó moksánok (A Volga-mellékén elő mordvin népcsoport) vezére Pures, azzal kereste fel II. Henriket, hogy csapataival átáll. A mongol vezér Kajdar erről tudomást szerezve megnyugtatta a moksánokat, hogy 22 HnATbEBCKAk JlbTOnHCb 1908. pihenőre küldi őket, de az éjszaka folyamán Purest és az alvó moksánok nagyobbik részét lemészárolta.23 Henrik miután úgy döntött, hogy mezei csatát vállal a mongolokkal, csapataival elvonult és nem foglalkozott Wroclaw védelmével. A várost lakosai sikerrel védelmezték a mongolok támadása ellen. A mongolok a város ostromát gyorsan abbahagyva április 9-én megtámadták II. Henrik seregét Legnicánál.24 Ekkor a cseh segédcsapatok zöme mintegy egy napi távolságra volt a csata helyszínétől, és így lemaradt a csatáról. A csata távolható fegyverek bevetésével kezdődött, ami alatt a mongol csapatok az általuk fejlesztett köd és füst mögül erőfölényt harcoltak ki, amivel a centrumban összezavarták az európai íjászokat és a szárnyakon igyekeztek lovas Íjászaikkal döntő csapást mérni. Az európai lovagok a nehézségek miatt nem tudták pontosan felmérni az ellenség főerőinek hollétét és megütköztek a mongol csapatok könnyűlovasságból álló elővédjével, amelyet felmorzsolva, tovább folytatták előrenyomulásukat a centrumban. Ez alatt a nehézlovasságból álló mongol főerők a füst rejtelmében a jobb szárnyon intéztek döntő támadást, lengyelül kiáltozva: Menekülj, menekülj!25 Erre a mongol manőverre a lengyelek, a francia templomos és a teuton lovagrendek egyesített hadserege teljesen összezavarodott, egyes egységek még folytatták támadásukat, de a többség pánikszerű menekülésbe kezdett. II. Henrik hadserege teljes vereséget szenvedett a mongoloktól. A lengyel fejedelem is életét vesztette a csatában, levágott fejét kopjára tűzve vitték a mongolok Legnica kapui elé. Győzelmük ellenére a mongolok nem támadták meg a közelben tartózkodó I. Vencel cseh katonáit, akik csak egy nappal késték le a csatát, és nem nyugat felé haladtak tovább, hanem délre fordulva elhagyták Lengyelország területét.26 Az a történet, hogy a legnicai csata után a mongol seregek jelentős része döntő vereséget szenvedett Morvaországban a csehektől Olmütznél és ezzel meggátolták a mongolok további nyugat felé történő előrenyomulását egyszerűen történelemhamisításnak látszik, amit a 19. században Václav Hanka „követett 23 MA^YPOB 2004, 264. 24 Legnica (németül Liegnitz) város délnyugat Lengyelországban, a Kaczawa folyó mentén. 25 JIM3JIOB 1990. 26 PLEZIA 1971, 167-172. 438
