Rosta Szabolcs - V. Székely György (szerk.): „Carmen miserabile”. A tatárjárás magyarországi emlékei (Kecskemét, 2014)

Szabó Béla: A mongolok Európa elleni inváziójának kezdete: az orosz fejedelemség hódoltatása és a Magyarország elleni hadjárat előzményei

A mongolok Európa elleni inváziójának kezdete. .. el”. Hanka kifejti, hogy a mongolok több erősséget is sikertelenül ostrom alá vettek (Olmütz, Brno és Nővé Mesto várát). Hanka „teóriáját” cáfolva, Vemadszkij orosz történész a „Mongolok és a Rusz” című munkájában kifejti, hogy valójában „ annak a parancsnak engedelmesked­ve, hogy minél gyorsabban, észak felől támadjanak Magyarországra nem kezdhettek jelentősebb várak ostromába, vagy nem vívhattak nagyobb szabású üt­közetet. A mongolok hadereje néhány kisebb csapatra oszlott és csak haladási irányuknak megfelelően pusztí­tottak Morvaországban. Lehet, hogy a mai KladnonáF1 27 Kladno: ma település Csehországban, a Stredocesky ke­rületben. I. Vencel cseh király megvert egy ilyen kisebb mongol egységet, ami a csehek bátorságát növelte, de ez sem­milyen hatással nem volt a további mongol stratégiára. A cseheknél széleskörűen elterjedt legendával ellen­tétben, Morvaországban nem volt semmiféle mindent eldöntő csata, vagy hosszasan elhúzódó várostromok a mongolok hadereje egy-két héten belül átszáguldott Morvaországon ”.28 Ezzel a mongolok északi hadteste pusztítva-rabol- va végigvonult Lengyelországon és Morvaországon észak felöl rátámadt Magyarországra, így halálos ha­rapófogóba fogva már az országot pusztító Batu kán főseregével IV. Béla királyságát. 28 BEPHAUCKMB 1997, 207. Irodalom BEPHAjfCKHÍf 1997 BepnancKHH, T. B.: Mohzojih u Pycb. - A mongolok és a Rusz. 7ee/?b-MocKBa.: «JleaH»; «Arpaji», 1997. ryMHJIEB 1992 ryMHJiébJI. H.: Om Pycu do Poccuu. - A Rusztól Oroszországig. MocKBa, 1992. KOCTOMAPOB 1995 KocTOMapoB, H. H.: Pyccran ucmopuu e otcuineonucanunx eé zjiaeneüuiux denmeneü. - Az orosz történelem legjelentősebb személyei életének leírása. Kimra I. BwrrycKH 1—4. MocKBa: Cßapor, 1995. 30JI0TAR OP/1A 1890 lo.tomaM opda Az Arany Horda. In. OnnHKJione/tHneeKHH cJiOBapb Bpoicray3a n Etfpona B 86 TOMax Cn6„ 1890-1907. JIM3JIOB 1990 JIbi3noB, Aimpen: CrutpcKan ucmopun. — Szkíta történelem. (OTReTCTBeHHbiü peaaicrop: E. B. ’-IncTsiKOBa) ITyiarejibCTBO Hayita, MocKBa 1990. http://krotov.info/acts/17/lyzlov/ lyzlov02.html (2011-09-07) MAßyPOB 2004 ManypoB, /I. ®.: Bojiotcctcue 3eMJiu e ucmopuu u Kyjtbmype Poccuu: A Volga melléki terü­letek szerepe Oroszország történelmében és kultúrájában. In. MaTepnajiH BcepoccHÜcKOH nayuHOH KOH<j>epeHUHH. MaaypoB, Jj- (b.: Coőbimun XIII sem e ucmopuu ip-m u mok- urn., O cpaotceHuu na SonomapéecKOM zopoduufe ocenbto 1237 z. - Az érzi és a mok- sán nép történelmének eseményei aXIII. században. Az 1237-es őszi Zalatareski csatáról, MTy hm. H. II. OrapeBa h ap.; (pe/tmn.: H. fi. MaicapKHH - ra.pea h ttp.), CapaHCK:, ran. KpacHbiü OKTHÖpb, 2004. MARTIN 1995 Martin, Janet: Medieval Russia 980-1584. - A középkori Oroszország 980-1584. Cam­bridge, Cambridge University Press, 1995. MIIATbEBCKA» JTBTOIIHCb 1908 MnambeecKan Jlljmonucb - Az Ipatyevi Krónika. In. IlonHoe Coöpanie PyccKuxb TDjmonuceü (ÍICPJ!) - Az Orosz Krónikák Teljes Gyűjteménye. M iaauiioe no uconaHme- My noBenT)HÍio HinnepaTopcKoio ApxeorpatjmnecKOio Kommmccícío. Tömb BTopoit. Ma­dame BTopoe. C.-IIeTep6ypn>. THnorpacjns M. A. AneKcauapoBa (HaaexmHHCKaa, 43). 1908 http://litopys.org.ua/ipatlet/ipat.htm (2011-09-03). nSTHOB 2000 1 Iathcb, A.IL: Kuee u Kueecran 3eMjm e 1167-1173 zz. — A kijevi terület 1167 és 1173 között. Mockobckhh IbcyaapcTBeHHMH yHHBepcHTeT hm. M.B.JIoMOHoeoBa, 2000.http:// www.hist.msu.ru/Science/ConI71omweb01/piatnov.htm (2011-08-19) ILHTHOB 2002 IIhthob A. II.: Eopbőa 3a KueecKuü cmojt e 1210-x zodax: cnopubte eonpocbi xpononozuu - Küzdelem a kijevi trónért az 1210-es években: a kronológia vitás kérdései. In. jlpeBHaa Pycb. Bonpocbi Me/weBHCTHKH 2002. Ns 1(7). 439

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom