Rosta Szabolcs - V. Székely György (szerk.): „Carmen miserabile”. A tatárjárás magyarországi emlékei (Kecskemét, 2014)

Szabó Béla: A mongolok Európa elleni inváziójának kezdete: az orosz fejedelemség hódoltatása és a Magyarország elleni hadjárat előzményei

A mongolok Európa elleni inváziójának kezdete. .. jellemző, hogy életét vesztette Dzsingisz kán egyik fia, Kul kán is.14 A továbbiakban a mongolok előőrse a Csemyigovi fe­jedelemség heves ellenállásába üközött, ezért hadászati irányt váltottak. Szívós ellenállást fejtett ki Moszkva (a mongolok január 20-án foglalták el), Vlagyimir (febru­ár 7.), Tver (március 5.), Kozelszk (1238. május eleje). 1238. március 4-én a második lépcsőben támadó mongol alakulatoknak egy váratlan hadmozdulattal, a Sit-folyó menti csatában sikerült az orosz fejedelem­ségek egyesített haderejét tönkrevernie egy zseniá­lis bekerítő hadművelettel.15 Ebben a csatában életét vesztette a mongolok ellen bátran harcoló vlagyimiri nagyfejedelem, Jurij Vszevolodics is. Viszont Novgo­rod ebben a hadjáratban érintetlen maradt. A mongolok nyugati hadjáratának harmadik (1238-39) és negyedik szakasza (1239-1240) Az 1238-as hadjárat a kunok lázadásának leverésével és az alánok meghódoltatásával kezdődött. A további­akban a cserkeszeket (az alánok nyugati szomszédjai) győzték le az év végén. Az 1238/39-es év fordulóján a Volga-menti bolgárok újabb felkelését verték le. Rasid ad-Din a következőket írja a bolgárokról: „...később még egyszer fellázadtak. Másodjára is Szübüdejt küld­ték ellenük, aki addig maradt ott, amíg újfent le nem győzte őket. ”16 Ezek mellett új támadást vezettek észak-keleti orosz területek ellen (a mongolok Nyizsnyij Novgorodot, Muromot és Rjazanyt másodszor dúlták fel). Berke, a mongol hadvezér - akit a kunok ellen küldtek - láza­dásukat leverve három jelentős kun hadvezért fogott el, majd 1239. március harmadikán elfoglalta a Vlagy­imiri Fejedelemséghez tartozó Perejeszlav-Juzsnijt17, ami tartósan mongol megszállás alatt maradt, mintegy a további hadműveletek előretolt bázisaként. A következő hadműveleti szakasz 1239 őszén kez­dődött, amikor is a csak pár hónapja uralkodó Mi­hail Vszevolodics kijevi és csemyigovi nagyfejedelem 14 XPAIIAREBCKHH 2004, 56. 15 MARTIN 1995, 138-139. 16 PAUIH71 A/j-JjWH 1952, 82. 17 Perejeszlav-Juzsnij (ukránul: Ilepeácnae-XMenbHÚu,bKuü) Város nem messze Kijevtől délre, a Dnyeper jobb partján, jelenleg 31 ezer lakossal. A Rusz egyik legrégebbi városa, egy ideig a Perejeszlávi Fejedelemség székhelye. uralma elleni területek ellen intéztek támadást. 1239. október 18-án kezdtek el ostromolni Csemyigovot, amely a nagyfejedelem megsegítésére küldött felmentő csapatok veresége és a mongolok korszerű ostromesz­közeinek köszönhetően hamarosan elesett. A régészeti feltárásoknak köszönhetően bebizonyosodott, hogy Csemyigov eleste után a mongolok nem észak felé folytatták előnyomulásukat, hanem több város elfog­lalása és elpusztítása után 1240 februárjában-márciu- sában Kijevvel szemben, a Dnyeper túlpartjáig jutottak el. Ez a hadjárat méltán nevezhető felderítő csapásnak, hogy Kijev könnyen elfoglalható-e. A mongol csapa­tokat vezető Möngke18 ekkor küldöttséget menesztett Kijevbe, hogy tárgyalásokat kezdeményezzen Kijev átadásáról. A kijeviek nem tárgyaltak, kivégezték a küldöttséget.19 Ezért is egyértelművé vált - habár 1240 tavaszán Möngke csapatait visszarendelték — hogy a mongolok következő hadjárata már Kijev ellen fog irányulni. Ebben a szituációban a kijevi nagyfejedelem külföldi segítség után nézett és szövetségkötés céljából Ma­gyarországra utazott, amelynek megerősítéseként fiát IV. Béla lányához adja, amely ekkor még nem jött lét­re.20 Ezzel egy időben Lengyelországba is követséget küldött. A Kijevi Nagyfejedelemség területe ellen intézett tá­madás után, 1240. szeptember 5-én kezdték el Kijev ostromát. Kijev védelmével Dmitrij21 * parancsnok volt megbízva, mivel a nagyfejedelem Magyarországról nem tudott visszatérni az ostromlott Kijevbe és visz- szatért IV. Bélához. Háromhónapnyi ostrom után, de­cember 5-én a mongoloknak egyszerre több helyen is 18 Möngke (Mengu) /1209—1259/ a későbbiekben Mongol Birodalom negyedik nagykánja (1251-1259), Dzsingisz kán unokája. 19 XPAIIAHEBCKHH 2004, 61. 20 HIlATbEBCKAH jTETOllHCb 1908.; IV. Béla elképze­lése az orosz fejedelmekkel való dinasztikus kapcsolatok kialakításának viszonylatában megváltozott. Két lányát is orosz fejedelmekhez adta feleségül. Annát Rosztiszláv volt halicsi fejedelem, 1252-ben Konstancia lányát a Ru- rik- házból származó Lev Danielovicshoz az 1240-es volt reménybeli kérőhöz, Halics akkori fejedelméhez adta fe­leségül. 21 Dmitrij - orosz katonai vezető, aki részt vett Halics vé­delmében, amikor 1215-ben egyesített magyar-lengyel csapatok hadműveleteket kezdtek a fejedelemségében. Talán ennek is köszönhető Batu kánnak Magyarországgal kapcsolatos kijelentése is. 437

Next

/
Oldalképek
Tartalom