Rosta Szabolcs - V. Székely György (szerk.): „Carmen miserabile”. A tatárjárás magyarországi emlékei (Kecskemét, 2014)

Rosta Szabolcs: Pétermonostora pusztulása

PÉTERMONOSTORA PUSZTULÁSA jelenség, annak más okai is vannak. A tatáijárás pusz­títása következményeként erősen lecsökkenő lakosság­szám miatt sem öröklődnek át a korai településnevek, melyet véglegessé tesz a kunok betelepülése e terület­re. A 14. századtól kun nyelvű, így valószínűsíthetően kun alapítású vagy többségű települések és földrajzi nevek óriási számbeli túlsúlya figyelhető meg a kör­nyéken. Mindez a terület tatárjárás utáni nagyfokú la­katlanságával, az esetleges szórványok beolvadásával magyarázható.27 A településszerkezet változásai A 13. század folyamán, országos szinten is jelentős változás mutatkozik a települési rendszerben, mely leginkább a síkvidéki területeken szembeötlő. Az Ár­pád-kori települések nagyarányú elnéptelenedését so­káig egyértelműen a tatárjárás pusztításának tudták be. A történészek körében hosszú évtizedes vitáknak volt táptalaja a tatárjárás rombolásának tényleges mértéke. A pusztulás korábban elképzelt arányát megkérdője­lezve, a források és régészeti lelőhelyek által is igazolt átalakulásnak más okait is felismerték. Eszerint a tatár­járásnak inkább egyfajta katalizátorszerepe volt, mely felgyorsította az ekkor már beindult, gazdasági és tár­sadalmi hatások gerjesztette természetes falupusztáso- dás folyamatát. A szemléletek különbözőségéből ere­dően igen eltérő eredmények mutatkoztak a pusztítás mértékének számszerűsítése során, abban azért egysé­ges álláspontot képviselve, hogy a síkvidéki területek szenvedték el a legnagyobb fokú pusztulást.28 Szisztematikus topográfiai felmérés hiányában, Bugac tágabb környezetében is nehéz az Árpád-kori települé­si rendszer pontos felvázolása. Bár a megye területén az elmúlt években jelentős előrelépés történt ezen a té­ren, de főként Bugáétól nyugatra még mindig nagyobb hiányok mutatkoznak a lelőhelyek felderítését ille­tően. Korábban a Bugaccal közvetlenül szomszédos Félegyháza kapcsán tettem kísérletet a Homokhátság területén végbement pusztulás lehetséges okainak ma­gyarázatára, a pusztulás mértékének meghatározására. Olyan új adatok, melyek a kiskunfélegyházi határban megfigyelt és leírt összefüggéseket jelentősen meg­27 ROSTA 2010, 104. 28 GYÖRFFY 1963.; SZABÓ 1971.; FÜGED1 1992.; SZŰCS 1993.; ENGEL 2001.; LASZLOVSZKY 2003, 453. változtatnák, nem kerültek elő, így nincs okunk a kör­nyékre vonatkozó következtetéseket felülbírálni.29 A13. századi pusztásodás mértékének és okainak meg­határozásához az ismert templomos helységek pusz­tulási aránya a kiindulópont. Ha a tatárjárás hatását akarjuk lemérni, akkor optimálisabbnak tűnik csak a jelentősebb, templomos települések vizsgálata, hiszen egy gazdasági és társadalmi okokra visszavezethető pusztásodás során a kisebb telepek nagyobb arányban halhattak el. A templommal rendelkező, jelentősebb helységek egy településintegráció során nagyobb va­lószínűséggel lehettek befogadó állomások, így őket inkább pozitívan érinthette egy falupusztásodási folya­mat. A 13. század közepére e templomos települések pusztulását Félegyháza környékén legalább 75%-ban lehet meghatározni. A képet tovább ronthatja, hogy az Árpád-kori templomos helységek felderítése jelle­gükből adódóan általában nehezebb, mint a későbbi, 14-16. századi településeké. Bugac környékén a va­lószínűsíthető késő középkori templomos települések javarészt ismertek, továbbiak előkerülése nemigen vár­ható. Azzal az eshetőséggel számolva, hogy Árpád-ko­ri templomok ellenben még bőven előkerülhetnek, a fenti pusztulási arány jelentősen tovább romolhat. A Kiskunsági Homokhátság síkvidéki területem a legszélsőségesebb pusztulási arányt mutatják a temp­lommal rendelkező régészeti lelőhelyek a 13. század közepe tájékán. E nagyarányú pusztulás okának ma­gyarázatához különleges, kizárólag e vidéken létező összefüggésben kapunk plusz adalékot. A térség külön­leges helyzete abból adódik, hogy nem sokkal a mon­gol invázió után beköltöznek a korabeli magyarságétól nyelvükben, szokásaikban eltérő kunok. A kunok szál­lásai bizonyíthatóan új települési rend nyomán szerve­ződnek, hiszen szállásaik mind a korábbi templomos falvak helyén, mind azoktól távolabb, új települések alapítása révén is megjelennek. Ennek magyarázatára, a kun szállásrendszer esetleges törvényszerűségére, különösen a korai időszakra vonatkozóan még csak keressük a válaszokat.30 De az új települések hirtelen megjelenésének ténye már önmagában is elgondolkod­tató a beköltözést közvetlenül megelőző nagyarányú településpusztulásnak, főként egy természetes folya­mat során végbement magyarázatát illetően. 29 ROSTA 2009, 188-191. 30 HORVÁTH 2001, 218-220., HATHÁZI 2004., ROSTA 2009, 197-201. 207

Next

/
Oldalképek
Tartalom