Rosta Szabolcs - V. Székely György (szerk.): „Carmen miserabile”. A tatárjárás magyarországi emlékei (Kecskemét, 2014)

Pusztai Tamás: Buzogánnyal, tarsollyal és késtok-merevítővel eltemetett halott a muhi csatából

Magányos kun lósír Csanádpalotáról

szerint egyáltalán nem került még elő.58 A veretek formai párhuzamai a kelet-európai steppe és a Balkán felé mutatnak. A négyszögletes alakú, csúcsos-karéjos veret egyik párhuzamát a Szelisa-Klenovo 2. sírban találtuk meg. A moszkvai körzetben - már nem keleti nomád területen - fekvő temetkezésből egyetlen ilyen alakú, 1,7x1,7 cm nagyságú veret került elő, amelyet nem felvarrtak, hanem nitt szegeccsel rögzítettek. (9. kép 1 .)59 A lelet közlője a veret párhuzamaként egy bulgáriai, rozetta alakú darabot említ meg, azonban ennek a veretnek valamivel több, mint négy szirma van.60 A kettős félhold alakú verethez hasonló példányt közölt Fedorov-Davydov a már többször említett, 1966- ban megjelent tanulmányában. Ezt a típusú öweretet a szerző szimmetrikus orsó vagy cséve alakúnak határozta meg (K IX típus), párhuzamát a vladimirszki kurgánsírok leletanyagában találta meg. A veret díszí- tetlen felületű, szélei derékszögben behajlítottak, de a felerősítése itt sem felvarrással, hanem nitt szegeccsel történt. (9. kép 2.)61 A kettős félhold alakú veret formai szempontból távoli kapcsolatban áll a felsőszentkirályi kettős liliom alakú véretekkel.62 A verettípus párhuzamait Pálóczi Horváth András gyűjtötte össze, amelyek szerb, moldáv és Kubán-vidéki lelet-együttesekben fordulnak elő.63 Számunkra a Kubán-vidékéről származó veretek érdekesek, mert ugyan formailag tényleg csak távoli kapcsolatban állnak a csanádpalo- taival, de a veret készítésének technikája megegyezik a veretűnkével.64

Aháromkaréjos verethez formailag hasonló veretet ez idáig nem találtunk, a tárgy párhuzam nélküli.

Az aranyozott ezüst veretek véleményünk szerint női fejfedő, párta vagy esetleg fátyol ékítményei lehettek.65 Pletnéva 1958-ban megjelent tanulmányában a kamennaja babák ábrázolásai alapján a női fejrevalók

58 A vereteket Fodor István, Horváth Ferenc, Pálóczi Horváth András és Türk Attila is megtekintette, akiknek építő jellegű tanácsait ezúton is szeretnénk megköszönni.

59 SPOLJANSZK1J 2007, Ric. 1.15.

60 SPOLJANSZKIJ 2007, 105.

61 FEDOROV-DAVYDOV 1966, Ric. 8., 52-53.

62 PÁLÓCZI HORVÁTH 1972, 184., 8-9. kép.

63 PÁLÓCZI HORVÁTH 1972, 190., 193-195., 13. kép 3.,

14. kép 4—6., 15. kép 4.

64 PÁLÓCZI HORVÁTH 1972, 15. kép 4.

65 A fehértói kincsleletben szerepel egy olyan kerek alakú

díszlemez, amelyen fátylas nőalak látható (HATHÁZI

2005, 69. kép).

6 típusát különítette el egymástól. A szerző megfigyelései alapján mindenféle fejfedőhöz csatlakozhat egy hátulról lelógó fátyol.66

A párhuzamként bemutatott veretek mind övdíszek, melyeket nitt szegeccsel rögzítettek a bőr- vagy tex- tilövekre. Érdekességképpen említjük meg, hogy a csanádpalotai véretekhez hasonló, vékony, aranyozott ezüstlemezből préselt, szélein apró lyukakkal átfúrt, de nagyobb, közel kétszer akkora veretek a Berel 11 kur- gántemetkezésből felszínre került lovak lószerszám- zatán is megfigyelhetőek. (9. kép 3—5.)67 A különböző alakú vereteket a szügy- és a farrészen levő bőrszíjakra varrták fel. Ez a Kr. e. 5—3. századra keltezhető, a Pazifik kultúrához köthető igen távoli párhuzam két szempontból lényeges számunka. Egyrészt láthatjuk, hogy a préselt, vékony lemezből készített vereteket fel- varrva, lószerszámdíszként is használták, illetve a béreli veretek közül az egyik típus a kettős liliom alakú veretek tökéletes formai párhuzama, csak jóval nagyobb méretben. Számos párhuzamát ismerjük a formailag ugyan eltérő, de hasonlóan préselt, állat-, növény- stilizált motívumos aranylemezek apró lyuksorral történő felfogatási módjának a Kr. e. 5—1. századból Kazahsztán területéről (Eszik kurgán ’aranyemberének’ ruha- veretei Kr. e. 5-3. századból, Tengdik-kurgán lovas és növényi díszes ruhaveretei Kr. e. 3—1. századból, Kar- gali-völgy sámánnő sírjából diadémveretek Kr. e. 2-1. század, talgari temető ruhadíszei a Kr. e. 2—1. századból).68 Tehát vereteink előképét, eredetét Belső-Ázsiá- ból, szkíta, szaka kultúrkörből (is) gyökereztethetjük.

Aranyozott ezüst lemezek. (5. kép 1-2.) Mindkét lemez töredékes, melyek a törésfelületük alapján eleve sérülten, hiányosan kerültek a lóváz mellé. A kisebb töredék nem a nagyobb lemez széléről letört darab, de elképzelhető, hogy a két lemez egy tárgyhoz tartozott. A nagyobb, deformálódott lemez eredeti szélessége - ha feltételezzük, hogy a felületén látható díszítés szimmetrikus volt - minimum 8 cm lehetett. A lemez széle több helyen sérült, úgy tűnik, mintha körbevágták volna. Ezt a megállapítást erősíti többek között a töredék jobb alsó sarkában tovább folytatódó keretrészlet, illetve a jobb oldali hosszanti oldalának sza66 PLETNÉVA 1958,210-211.

67 A leleteket a Tatai Kuny Domonkos Múzeum kiállításán levő lószerszámzat rekonstrukcióján figyeltük meg, és fotóztuk le 2014-ben.

68 AKISEV 1983, 9-13., 38-148.

157