Bárth János: Két véka féreje (Kecskemét, 2013)
I. Forrásbemutatás és töredékes elemzési kísérlet
Birtokcserére többféle ok miatt is sor kerülhetett. Leginkább az a cél vezérelte a cserére vállalkozókat, hogy közelebb kerüljenek földjükhöz. Például, ha egy menaságújfalvi gazdának a csíkszentgyörgyi határban volt földje, szívesen elcserélte azt egy csíkszentgyörgyi gazda menasági földjéért. Kutatásaim során 26 földcsere-szerződés került elém. Közülük tizenhármat választottam ki közlésre. A közölt egyezséglevelek megoszlása kor szerint a következőképpen alakult: A XVIII. században keletkezett 2, a XIX. század első feléből származott 6, a XIX. század második feléből 5. XX. századi csereszerződéseket nem közöltem. Különösen figyelemre méltó egy 1840. évi egyezséglevél, amely 99 évre, vagyis határozott időre szólt. (87.) Némi pénzbeli érték-kiegészítéssel egy beltelket és egy szántóföldet cseréltek el a segítségével. Az örökös földeladások egyezségleveleihez hasonlóan a földcserék egyezséglevelei sem tartoznak a magyar néprajz sokat kutatott írott forrásai közé. Publikált földcsere-szerződés irodalombéli előfordulása nem látszik valószínűnek. Egyebek Kutatásaim során jócskán kerültek elő olyan iratok, amelyek a fent felsorakoztatott hat „műfaj”, dokumentum-kategória egyikébe sem fértek bele. Ezekből került néhány az Egyebek címszó alá. Van köztük két birtokösszeírás, egy megállapodás a fiatalon megözvegyült vővel, egy nyilatkozat forgóslag használt kaszálóról, és a kilencvenkilencedik egy békeegyezség. Földbirtoklás és a családi vagyon sorsa a székely levelesládák iratainak tükrében A föltárt csíkszentgyörgyi és csíkbánkfalvi székely családi levelesládák iratainak többszöri, alapos áttanulmányozása után nyilvánvalóvá vált számomra, hogy a közlésre kiválasztott iratok sok adalékot szolgáltatnak ugyan a magyar népi jogélet kutatói számára, de önmagukban nem elegendők arra, hogy a kutató a bennük található adatok alapján kategorikus kijelentéseket fogalmazzon meg, például a földbirtoklás, a kiházasítás, és az öröklés rendjére vonatkozó székely népi jogszokásokról. Efféle kijelentések valószínűleg csak akkor tehetők, ha a Székelyföld más tájairól: Háromszékből, Felcsíkból, Gyergyóból, Udvarhelyszékről, Marosszékről is kerülnek elő, illetve válnak hozzáférhetővé hasonló iratok. A dokumentumok jobb időbeli megoszlása is szükségessé teszi a további iratközléseket. Ezért most ebben a tanulmányban tartózkodom a csíkszentgyörgyi és a csíkbánkaflavi dokumentumok által sugallt jogi szokások székelyföldi vagy erdélyi általánosításától.18 Helyette a közölt dokumentumok más hasonló iratokkal együtt történő leendő elemzéséhez, töredékes elemzési kísérlet gyanánt, néhány szempontot, megfigyelést fogalmazok meg. Ezek az aprócska észrevételek alább különösebb rendszer nélkül, számozva követik egymást, abban a reményben, hogy a majdani népi jogéleti, gazdaságtörténeti és egyéb elemzések során figyelemfelkeltő jellegüknél fogva hasznukat lehet venni. 18 Egy-egy tanulmány vagy sikeresebb gyűjtés eredményeinek könnyed általánosításától óvott: TÁR- KANY SZŰCS Ernő 1944. 399. 21
