Bárth János: Két véka féreje (Kecskemét, 2013)
I. Forrásbemutatás és töredékes elemzési kísérlet
Testamentumok, végrendeletek, adományozó levelek A testamentum vagy végrendelet olyan „érvényességi kellékhez” kötött8 akaratnyilvánító irat, amelyben az örökhagyó arról rendelkezik, hogy akár a törvényes öröklési jog, vagy a helyi szokásjog ellenében is, halála esetén vagyonát kik és milyen arányban örököljék. Az osztálylevelekkel ellentétben a testamentumok nagy népszerűségnek örvendenek a magyar néprajzkutatók és történészek körében. Tárkány Szűcs Ernő 1961. évi hódmezővásárhelyi testamentum-közlése után különösen föllendült és a XXL század elején is rendületlenül „fénykorát” éli a XVII-XVIII-XIX. századi végrendeletek kiadásának tudományos igyekezete.9 A családi levelesládák tanulmányozása során Szentgyörgyről és Bánkfalváról 37 végrendeletet és ajándékozási nyilatkozatot sikerült összegyűjteni, amelyek az 1715 és az 1995 közé eső közel három évszázadban keletkeztek. Közülük 10 testamentum és ajándékozási akaratnyilvánítás került a közlésre szánt szövegek közé. Kettő a XVIII. században, egy a XIX. század első felében, öt a XIX. század második felében, kettő pedig a XX. században kelteződött. Az 1848 előtti végrendeleteket, a legkülönbözőbb egyezségekhez hasonlóan, „kézen fogott bírák” írták. Egyben ők tanúsították az akaratnyilvánítás hitelességét is. Az 1715. évi és az 1767. évi végrendelet esetében helybéli, vagyis bánkfalvi primipilusok „bíráskodtak”. (14., 15.) Az 1834. évi testamentum írásakor egy szent- királyi és egy mindszenti széki assessor végezte a „kézen fogott bírák” feladatát. A XIX. század második felében községi tisztségviselők működtek közre a végrendeletek és birtokadományozási nyilatkozatok születésénél. Az 1909. évi és az 1941. évi végrendeletet meg nem nevezett rangú és funkciójú helybéli férfiak írták alá tanúként. Figyelemre méltó, hogy a két XVIII. századi végrendelet örökhagyója jobbára csak zálogként birtokolt ,jószágainak” sorsáról intézkedett, mintha a „szerzett vagyon” akkortájt csak zálogos földekből állt volna. Az 1715. évi testamentum készíttetője, bánkfalvi Mihály György primipilus rábízta fiaira a hajdanán örökölt birtokainak elosztását, teret adva ezzel egy osztályegyezségnek. néhány osztálylevél közléséről van tudomásunk”. SZŐCSNÉ GAZDA Enikő 2006. 31., E sorok írója Kalocsáról közölt egy olyan kontraktust 1823-ból, amely jobbágytestvérek vagyonmegosztásáról szól, és amely tartalmát tekintve megfelel a székely osztálylevélnek. BARTH János 1997. 347. (193. számú szöveg). Legutóbb Szőcsné Gazda Enikő a futásfalvi Hamar családról írt tanulmánya függelékében közölt egy 1747. évi osztálylevelet és egy 1873. évi osztályos egyezményt. SZŐCSNÉ GAZDA Enikő 2011. 60-61., 75-76. 8 TÁRKÁNY SZŰCS Ernő 1982. 517-518. 9 Néhány végrendelet-kiadás a teljesség igénye nélkül: TÁRKÁNY SZŰCS Ernő 1961., 1974., HORVÁTH József 1995-1997., HORVÁTH József-DOMINKOVITS Péter 2001., IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor 2002-2004., KOCSIS Gyula 1993., NÉMETH Gábor 1991., 1995., NÉMETH Zoltán 1987., RÁCZ István 1983., TÜDŐS S. Kinga 2003., 2006., 2008. 14
