Rosta Szabolcs (szerk.): Expo-monatur (Kecskemét, 2013)
Bugac-Felsőmonostor / Pétermonostora
Bugac-Felsőmonostor / Pétermonostora 27 Rosta Szabolcs Történeti-régészeti kutatástörténet A mai Bugac határában először az 1880-as években történt régészeti megfigyelés, mikor a Magyar Nemzeti Múzeum szakemberei ásatást végeztek az alsómonostori templomrom környékén. Sajnos, erről semmiféle feljegyzés nem maradt, a leletanyagból is csak egy Limoges-i típusú körmeneti kereszt töredéket ismerünk. Adatok utalnak arra, hogy a 20. század legelején Kada Elek is ásott Monostor területén, minden bizonnyal egy középkori templom körüli temetőnél. Ennek pontos helyét azonban nem ismerjük, nem tudjuk, hogy valamely általunk vizsgált templom volt-e a kutatás célja, vagy egyéb, jelenleg ismeretlen helyszín. Az 1930-as években a kecskeméti múzeum megbízásából Szabó Kálmán és Papp László ásatott Monostoron. Az ő kutatásaikról szintén nem sokat lehet tudni, mivel a dokumentáció és a leletanyag megsemmisült a II. Világháborúban. Szabó Kálmán fontos publikációja és a helyi újságok híradásai azonban fényt vetnek a kutatás irányvonalaira. Az újságcikkek szerint 1926-ban azért került sor a monostor-pusztai templomok kutatására, mert ezek kőanyagából szándékoztak felépíteni az új falu, Monostorfalva templomát. Szabó Kálmán sajnos csak a felsőmonostori templom alaprajzát közölte, Felsőmonostor alaprajza, Szabó Kálmán nyomán CKnqa 4>emneMOHoiriTopa, no KanMarry Caőoy The layout of the Felsőmonostor church, after Kálmán Szabó utalt egy fiatal lány temetkezésére a felsőmonostori temetőből, illetve megemlítette, hogy Árpád-kori településmaradványokat tárt fel Alsómonostoron. Az Alsómonostori templom alaprajzára levéltári kutatások alapján sikerült rábukkanni. Fontos kiemelni, hogy bár a történészek jóval Szabó Kálmán működése előtt felvetették Pétermonostora és Pálmonosto- ra lokalizálásának kérdését, Szabó nem hozta kapcsolatba az általa kutatott lelőhelyeket egyik említett monostorral sem, az általa kutatott felsőmonostori templomot falusi plébánia- templomként értelmezte. A modern történeti szakirodalomban Györffy György feltételezte, hogy Pétermonostora és Pálmonostora a későbbi Monostor puszta területére lokalizálható, és valószínűsítette, hogy Pétermonostora Felsőmonostorral, illetve a Szabó által kiásott templommal azonos, míg a mai Alsómonostor a középkori birtokként ismert Pálmonostorának felel meg. További kutatások hiányában ezt a megállapítást vették át és ismételték a későbbi tanulmányok szerzői is. 2001-2002-ben újabb történeti-régészeti kutatások folytak Bugac monostori területén, Sárosi Edit vezetésével, melyek nyomán sikerült azonosítani Szabó Kálmán ásatási helyszíneit is. Az eredmények azt mutatták, hogy a középkorban két fontos települési góc létezett. Az alsómonostori egy nagyobb tó köré települt jellegzetes templomos Árpád-kori falu, amely a gyűjtött leletanyag tanulsága szerint nem élte túl a 14. századot. A másik egy település Felsőmonostoron, mely az előbbinél lényegesen nagyobb és komplexebb település volt, és a kora Árpád-kortól egészen a 16-17. század fordulójáig létezett. A terepbejárások azonosították ugyan az alsó- és felsőmonostori két templomos lelőhelyet, de az akkori terepi eredmények alapján egyiket sem lehetett kétséget kizáróan egykori monostorhoz kötni. A kutatás eredményekkel szolgált a települések és a természeti környezet vizsgálata tekintetében is. A történeti térképanyag, az 1950-es
