Bárth János: Szentgyörgy megyéje Alcsíkban (Kecskemét, 2012)
határban a Keresztelő Szent János kápolna kerítése mellett egy darab 5420. hr. számú 455 n-öles szántóföldet telekkönyvileg is átadott oly kikötéssel, hogy ennek fejében a csíkszentgyörgyi templomban az ő szándékára egy énekes szentmise tartassák. Csíkszentgyörgyön, 1912. január 2-dikán Incze Domokos [plébános], Darvas János megye gondnoki7, Pénzadományozások A XVII-XX. században sok esetben előfordult, hogy Szentgyörgy megyéjéből elszármazott személyek, például főpapok, valamint Szentgyörgy megyéjének módos és jámbor tagjai pénzösszegeket hagyományoztak a szentgyörgyi templomra, a szentgyörgyi és a bánkfalvi kápolnákra, illetve a XX. században a misealapítványra, azzal a kikötéssel, hogy a pénz kamataiból évente mise mondassák a lelkűk üdvösségére. A Pium legatum jellegű kegyes pénzhagyományozások „korai” példájának tekinthető Csedő Mihály csíkszentgyörgyi születésű esztergomi kanonok, érseki helynök adománya. Az esztergomi érsekség Nagyszombatban tartózkodó jeles főpapja valószínűleg 1689-ben, halála évében különlegesen nagy összeget, 100 új körmöci aranyat hagyott Szentgyörgy megyéjére, illetve annak anyatemplomára. Csedő Mihály föltehetőleg 1689-ben kelt testamentuma kutatásaim során Csíkszentgyörgyön nem volt fellelhető. Antalffi János csíkszentgyörgyi plébános, későbbi erdélyi püspök, 1695. július 22-én a végrendelet Csíkszentgyörggyel foglalkozó részét bemásolta a csíkszentgyörgyi megyekönyvbe. A 2012 tavaszán, kalandos módon Csíkszentléleken előkerült, könyvemben már többször emlegetett, csíkszentgyörgyi megyekönyv töredékek713 714 egyik szakadozott, gyűrött lapja őrzi Antalffi János plébános hajdani másolatát. Sajnos a lap papíranyaga olyan károsodásokat, szakadásokat szenvedett el, hogy a rajta lévő írás bizonyos szavai hiányoznak! Szerencsére erről a megyekönyvi másolatról 1817-ben a vizitáció jegyzőkönyve számára készült egy rövidített másolat, amely Gyulafehérváron tanulmányozható. A rövidítés során azokat a nem túlzottan fontos részeket hagyták el, amelyben a hagyományozó előírta, hogy az emlékére mondandó misékben mikor és mit énekeljenek. Alább a nevezetes testamentum Szentgyörgy megyéjét érintő részének az 1817. évi vizitáció jegyzőkönyve által megőrzött rövidített változatát közlöm. „Extractus Testamentariae Dispositionis Reverendissimi Domini Michaélis Csedő Abbatis de monte Zebegény et Canonici Strigoniensis. A Csík Szent Györgyi Megyének légálok 100 Új Körmöczi aranyakot, Hlyen conditioval, hogy a meg említett summa szokás szerént és az Országnak follyó interessé szerént minden rettegés nélkül való, bizadalmas, bátorságos helyre valamely gyülekezetnek vagy városnak ki hellyhezettessék, s mindörökké is meg tartassák. És a mely említett interesből minden esztendőben a Catholicus Parochusnak vagy Páternek p.t. azon Megyében olvastassanak fl.12., hogy minden 713 M. 35. 1912. 714 M. 30. 249
