Bárth János: Szentgyörgy megyéje Alcsíkban (Kecskemét, 2012)

Kántor napok után két Misék énekeltessenek. A 12 forintokból minden misére jön 1 forint, dénár 50, a melyből olvasson a Plebanus a Mesternek vagy Kántornak kr. 25 minden miiséért, a többi legyen magáé, a mi pedig fellyül marad a 100 arany interesséből a 12 forintokon kívül a Megyének Fő Megye Bírái, és az után attyokrol rájok maradott jósággal bírálkodók tellyes Megye fiai, a mint a Fő Summát is Istennek ítéletére kénszerítvén semmi nemű világi usorára vagy dologra ne fordícsák, hanem meg tartsák híven a meg említett Csík Szent Györgyi Ecclesiának vagy Megyének számára ”715

A XVIII. században még számontartották, mint Szentgyörgy megyéjének anyagi támogatóját, a csíkszentgyörgyi születésű Szentgyörgyi Ferenc (1613-1662) esztergomi kanonokot, nagyprépostot, választott erdélyi püspököt, aki a váci püspöki címet is viselte, és török fogságban halt meg. Pap János plébános 1792-ben még megemlékezett róla. Vele kezdte a templom támogatóinak, fundátorainak számbavételét.716 1830-ban, amikor felsorolták a csíkszentgyörgyi plébánia levéltárának iratait, a sort Szentgyörgyi Ferenc testamentumának 1672. és 1673. évi kivonatával indították.717 A XIX. és különösen a XX. században már kimaradt a templomot támogató fundátorok listáiból, amelyeket rendre Csedő Mihállyal vagy Illyés Jánossal kezdtek.718 719 Szentgyörgyi Ferenc pium legátumáról 1730. táján pereskedni kényszerült a megye. Erre utalnak a megye számadás könyvében az alábbi kiadási tételek: „Néhaj üdvözült Ficz Bálint Úr posteritasival való törvényre Szent Györgyi Ferencz Úr legátuma felől. ” (1729).719 „Szent Györgyi Nemes Bors János Uramnak törvényekre, nehaj üdvözült Ficz Bálint Úr Megye Bírósága felett perlekedvén a Nemes Megye Szent Széken és a Méltóságos Erdélyi Captalan előtt. ”(1733).720 „Bors János Uramékkal perlekedvén a Nemes Megye, Néhaj Méltóságos Úr, Szent Györgyi Ferencz pium legatuma felett, a Méltóságos Captalanba expediáit embernek. ”(1733).721

Jeles jótevője volt a XVII. században Szentgyörgy megyéjének a csíkszentgyörgyi születésű Illyés János esztergomi kanonok, aki 1739-ben 1000 magyar forintnak megfelelő 200 aranyat hagyományozott a csíkszentgyörgyi templomnak. Adománya nyomot hagyott a megye számadáskönyvében is.

Az 1739. évi megyebírói számadások tanúsága szerint bőséges napidíjat és költségtérítést kapott Szentgyörgy megyéjének az a két hűtőse, aki elutazott Gyula- fehérvárra, hogy onnan a „Méltóságos Káptalanból” „bé hozza” Szentgyörgyre az Illyés János által adományozott 200 aranyat.722 Jeles napidíjat vehetett fel a megyétől az a személy is, aki „ Néhaj) Méltóságos Illyés János Úr 1000 forint pium Legatumát ki vivén Seges várra ad elocandum, elocalvan is oda. ”723 A Segesváron

715 M. 25.

716 M. 8. 361/1792.

717 M. 26. 40.

718 M. 28. 39., M. 11. 1920., M. 35.

719 M. 6. 452.

720 M. 6. 298.

721 M. 6. 464.

722 M. 6. 315-316.

723 M. 6. 320.

250