Bárth János: Szentgyörgy megyéje Alcsíkban (Kecskemét, 2012)
ben lévén, „naturáléikat” könnyen pénzzé tehetik.504 Benkó József Erdély földjéről és népéről szóló müve, amely kéziratban már 1778-ban, vagyis a csíkszentgyörgyi vásártartási privilégiumlevél születése előtt 6 évvel készen állt, az alcsíki „szépharmatú Szentgyörgy” nevezetessége gyanánt a hétfői hetipiacot és az évente tartott két nagyvásárt vette számba.505 Orbán Balázs ugyancsak méltatta a szentgyörgyi hétfői heti piacok, valamint a karácsony előtt és virágvasárnap táján tartott sokadalmak jelentőségét. Ő adott hírt arról, hogy Szentgyörgy a vásártartási szabadalmat II. József királytól nyerte 1784. augusztus 14-én. Az eredeti oklevelet bizonyára tanulmányozta, mert fontosnak tartotta megírni róla, hogy a szentgyörgyi egyházközség levéltárában található.506 Kozma Ferenc 1879-ben felsorolván a Székelyföld egyre szaporodó vásáros helyeit, szerepeltette évi két vásárral Csíkszentgyörgyöt is.507 Vitos Mózes a XIX. és a XX. század fordulóján a Kereskedelmi Minisztérium adatai alapján összeállította a csíki országos vásárok listáját. Ebben helyet kaptak Csíkszentgyörgy nagymultú vásárai is.508 Csíkszentgyörgy-Bánkfalva piacainak és vásárainak szerepe, jelentősége valószínűleg a XIX. század utolsó harmadában kezdett halványodni. A megállíthatatlan szerepvesztéshez bizonyára hozzájárult a vásáros helyek szaporodása és a szomszédos Szentmárton falu kereskedelmi, igazgatási szerepének növekedése. A XX. század végére a hajdani szentgyörgyi piacok és vásárok a múlt kevesek által számontartott emlékei közé kerültek. A piac- és vásártartás szentgyörgyi privilégiumának sorsa 1784. augusztus 14-én kelt az a szabadalomlevél, amelyben II. József császár Szentgyörgy és Bánkfalva elöljáróinak instanciájára engedélyezte, hogy Szentgyörgy megyéje karácsony és húsvét előtt országos vásárt, hetente pedig hétfőnként piacot tartson.509 Mindebből arra gondolhatnánk, hogy a szentgyörgyi piac- és vásártartás 1784-ben kezdődött. Ha ezt a gondolatunkat komolyan vennénk, nagyot tévednénk. Az 1784. évi királyi szabadalomlevél csak megerősített egy beláthatatlan múltú piac- és vásártartási gyakorlatot. A piaci proventusok már az 1720-as, 1730-as években rendszeresen bevételi forrásként szerepeltek a megyebírói számadásokban.510 Szentgyörgy jellegzetes nevű vásárait: a karácsonyi vásárt, karácsonyi sokadalmat, illetve a virág vásárt, virág sokadalmat évtizedekkel a II. József féle privilégium előtt is emlegették.511 Szentgyörgy megyéjének tagjai maguk is nyilatkoztak piacuk és vásáraik nagy múltjáról 1775. március 15-én, a megye gyűlésén, amikor elhatározták a privilégi504 M. 109. 505 BENKŐ József 1999. II. 237. 506 ORBÁN Balázs 1868-1873. II. 38 - Az 1784. évi vásártartási szabadalomlevél őrzési helye a XXI. század elején. M. 33. 507 KOZMA Ferenc 1879. 330. 508 VITOS Mózes 2002-2003. II. 336. 509 A levelet hosszú ideig Szentgyörgy megyéjének ládájában, majd a CSISZEGYÖPI-ben őrizték. 2008- ban e sorok írója a CSÁL-ban tanulmányozta. M. 33. 510 M. 6. 279., 280., 293., 303., 335., passim. 511 M. 2. 36., 57. 196
