Kothencz Kelemen (szerk.): Sarjadó sorsok. A 8. Duna-Tisza közi nemzetközi néprajzi nemzetiségkutató konferencia (Baja, 2011. július 14-15.) előadásai (Baja - Kecskemét, 2012)
Bárth János: A Baja környéki katolikus délszlávok szlavóniai és szerémségi kapcsolatai
irányú visszatérések; a XIX. századi „kivándorló” leköltözések. Alább röviden ezeket a migrációs eseményeket, folyamatokat tekintem át. KORAI FELKÖLTÖZŐK A XVII. század végén és a XVIII. század elején Szlavónia és a Szerémség irányából sokan költöztek föl Baja és Kalocsa környékére. Ebben a népesedési hullámban érkezett például a bátyai és a dusnoki ráchorvátok többsége. Ebből az időből kevés történeti forrás maradt az utókorra. Különösen ritka az olyan forrás, amelyben az új lakosokat és származáshelyüket is rögzítették. A kutató adatmorzsákra van utalva. Ezek általánosításával fogalmazhat meg népesedéstörténeti folyamatokat. A kor két figyelemre méltó népesedéstörténeti forrása Kalocsa környékére a kalocsai érsekség 1725. évi urbáriuma2 és az érseki domínium 1731. évi összeírása.3 Kalocsai kutatásaim során már több mint 40 évvel ezelőtt föltűnt, hogy az 1725. évi urbáriumban a kalocsai lakosok között szerepeltek olyan gazdák, például Varga János és Kiss Varga György, akiknek neve mellé az uradalmi tisztek beírták: „Dráván túl született”. Az ezredforduló táján végzett dusnoki kutatásaim során újra tapasztalhattam, hogy az 1725. évi urbárium dusnoki névsorában Thomas Varga neve mellé a következő megjegyzés került: „Eszék tájáról” jött. Ugyanitt figyelemre méltók azok a lakosok is, akiknek neve mellé származáshely gyanánt csak a „Baranya” tájnevet jegyezték föl. Akkortájt ugyanis a Baranya tájnév többet jelentett, mint manapság. A Superintendentia Barovia, vagyis a baranyai református egyházkerület területére vonatkozott, amely a Dráván is átnyúlt.4 Az 1731. évi érseki összeírásban, az 1725. évi urbáriumhoz hasonlóan, az alaposan keresgélő kutató talál Dráván túli, szlavóniai jövevényeket. Néha a Dráván túli eredet csak alapos mikrokutatásokkal állapítható meg. 1731-ben például Dusnokon összeírtak olyan jobbágyokat, akik valószínűleg Szlavóniából, Szerémségből költöztek a Kalocsa környéki tájra, de származáshelyük gyanánt olyan mozgékony, kis falvacskákat jelöltek meg, amelyek a Kalocsai Sárköz és a Bácska találkozása táján léteztek a XVIII. század legelején, de az 1720-as évekre már eltűntek.5 Valószínűleg Szlavóniából származott Dusnokra a Koprivanácz6, a Jagicza és a Perija família. A KALOCSAI ÉRSEKSÉG SZÖKÖTT JOBBÁGYAI SZLAVÓNIÁBAN ÉS A SZERÉMSÉGBEN A Kalocsai Érseki Levéltárban fennmaradt egy tanúvallatás 1731-ből, amelyben kíváncsi uradalmi tisztek évtizedekre visszatekintve azt firtatták, hogy a kalocsai ér-2 Kalocsai Érseki Levéltár (a továbbiakban: KÉL.). II. Birt. ir. gyűjt. I. 62. - Közölve: BÁRTH János 1974. 3 KÉL. II. Birt. ír. gyűjt. II. 85. - A összeírás dusnoki adatainak bemutatása, elemzése: BÁRTH János 2010. 65-68., 84-95. 4 TÁLASI István 1977. 41-42. 5 BÁRTH János 1997. 10-13., BÁRTH János 2010. 84-88. 6 A Koprivanácz név eredetéről: BÁRTH János 2010. 91-92. 8 T
