Kothencz Kelemen (szerk.): Sarjadó sorsok. A 8. Duna-Tisza közi nemzetközi néprajzi nemzetiségkutató konferencia (Baja, 2011. július 14-15.) előadásai (Baja - Kecskemét, 2012)
Mészáros Márta: A házi sütemények készítésének és fogyasztásának változásai Hajóson a XX. században
1 Az 1930-40-es évekre visszaemlékezve azt vallották az adatközlők, hogy nem volt tudatos tanítás, átadás, a fortélyokat ellesték, belenevelődtek a munkába, az asszonyi teendőkbe. A nagycsaládi munkamegosztásban igen fiatalon beállították a lányt a konyhába, és ott megtanult sütni-főzni az édesanyjától vagy a nagyanyjától. A lányoknak gyakran mondták az idősebbek: vagy mész a templomba, vagy maradsz itthon sütni. Minden jeles alkalomra készítettek hagyományos sült édes tésztákat, de azok mellett fokozatosan tért hódítottak az egyszerű új cukros sütemények is, amelyeknek a receptjét már külön füzetbejegyezték le. Tehát Hajóson ez a változás az 1930-as években indult el. Az új receptek a módos házaknál szolgáló cselédek vagy a tehetős gazdáknál alkalmazott főzőasszonyok közvetítésével lettek ismertek a településen a parasztság körében is. Az új sütemények térhódításának a II. világháború élelemhiányos évei gátat vetettek. A hajósiak életének meghatározó történelmi eseménye a háború utáni kitelepítés, illetve a faluból való kitoloncolás volt. Hajósról 1946-ban 450 családot fosztottak meg állampolgárságuktól, valamint teljes ingó és ingatlan vagyonuktól. A kitelepítettek a német terminológia szerint Heimatvertrieben, vagyis otthonukból elűzöttek helyére felvidéki magyarok, püspöknádasdi (ma Mecseknádasd), teveli és hidasi svábok jöttek.6 A kitelepitett hajósi családok közül többen vissza tudtak szökni vagy később költözni a szülőhelyükre, ahol nincstelenül, kifosztottan, új életet próbáltak kezdeni. Az 1950-es évek első fele az ínség, a szegénység és a talpra állás ideje volt. A cukrot jegyre vásárolták, a zsírt a beszolgáltatás miatt szintén nélkülözniük kellett. Egyszerű sült tésztákat sütöttek a találékony asszonyok, de sütemény nem került az asztalra. II. IDŐSZAK - A CUKROS SÜTEMÉNYEK TÉRHÓDÍTÁSA ÉS ÁLTALÁNOSSÁ VÁLÁSA 1960-80 KÖZÖTT Az elhúzódó élelemhiányos évtizedet követően az 1960-as évektől jelentős átalakulás bontakozott ki Magyarországon, amely a mezőgazdaság kollektivizálásával kezdődött és gyökeres életmódváltást eredményezett a magyar falvak lakóinak életében is.7 E kutatásom adatközlőinek gyermekkora és lányságuknak az időszaka az 1940-es évekre esett, a következő évtizedben találtak maguknak párt, kötöttek házasságot, lettek asszonyok. Az 1960-as években már dolgozó nők és családanyák. Életüknek ezen szakaszában számos változás történt, amely hatással volt a süteménysütési szokások átalakulására. Az egyik ilyen újítást eredményező feltétel az volt, hogy Hajóson az 1960-as években már használtak gáztűzhelyt, majd a későbbiekben bevezették a gázt a lakóházakba is. A kemencék és a sparheltek helyett gázsütők könnyítették a háziasszonyok otthoni munkáját, amely az ételkészítésben, így a sütésben is új minőséget eredményezett. A nagyanyák foszlós kemencés kalácsa örökre a múltba veszett. A gázsütőben készített hagyományos kelt tészták íze érezhetően más volt a visszaemlékezések szerint, mint a kemencében sütötteké. Az új sütemények készítés viszont könnyebbé és gyorsabbá vált így. A gáztűzhely mellett megjelent a hűtőszekrény, amely a krémmel és habbal dúsított édes tészták eltarthatóságát hosszabbitotta meg. A legnagyobb változást azonban a nők munkába állása eredményezte az 1950-es évektől. A hajósi asszonyok többsége helyben kapott munkát, nagyrészük a termelőszö6 KLINGERNÉ VÉGH Irén 1997. 642-643., valamint FEHÉR István 1988.; T. MOLNÁR Gizella 1997. 7 VALUCH Tibor 2007. 300-302.; BOGNÁR Anikó 2001. 310-312. 56
