Kothencz Kelemen (szerk.): Sarjadó sorsok. A 8. Duna-Tisza közi nemzetközi néprajzi nemzetiségkutató konferencia (Baja, 2011. július 14-15.) előadásai (Baja - Kecskemét, 2012)
Bánkiné Molnár Erzsébet: Házak és galibák. A cigányok beilleszkedése a Jászkunság társadalom- és településszerkezetébe
gyermekeket. 1777 novemberében Jászfényszaru bírója fordult az akkor már városi rangra emelkedett Félegyházához, hogy fogadjanak néhány fényszarusi cigány gyermeket. Nevezetesen Kátai György nyolcesztendős Borbála leányát, Dányi István nyolcesztendős Ferkó fiát és a hatéves Istvánt. Végül Istvánt nem küldték, mert az apja „másüvé iktatta” vagyis eldugta, ha meglesz, akkor küldik -írták. Két nap múlva Felsőszentgyörgy bírája küldött három cigány gyermeket: Rácz Ferenc hatéves Éva leányát, Takó Mihályné nyolcéves Mihály fiát és Csámpai István hatéves István fiát. Érkezett még ugyaninnen két leány és egy fiú. Jászjákóhalmáról pedig azt írták november 4-én „íme az nálunk termett Czigány Purdekat” (2 főt) kapitány parancsára átküldik.18 1779-ben a Jászkun kerületben 239 cigány családfőt írtak össze.19 Tizeneggyel többet, mint 1768-ban. Minden család házban, szétszórtan a magyarok között lakott. Az öszszeírtak 4%-a volt colonus, ami azt jelenti, hogy a ház mellett legalább 2-3 hold földdel, esetleg szőlővel vagy mindkettővel rendelkeztek. Kakukk Mátyás kutatása azonban felhívja a figyelmet az összeíráson kívüli iratokból nyerhető háttérismeretek felderítésének szükségességére. A kunszentmártoni tanács jegyzőkönyve ugyanis arról tanúskodik, hogy csak azokat írták össze, akiknek házuk és legalább árendás földjük volt, a többi cigányt az összeírás előtt kitoloncolták.20 1779-ben a legvagyonosabb halasi cigány Illés György. 0 1768-ban még nem tartózkodott Halason. 1773-ban viszont már feleségével és négy kiskorú gyermekével együtt halasi lakos. Hegedül, kovácsmesterséget folytat, és árendás földet művel. Jószága két bikaborjú.21 Öt év múlva, 1779-ben négy hold redimált föld birtokosa, amihez ötnapi kaszáló járult. Van hét szarvasmarhája, és a muzsikálást is gyakorolja. Kiskun kerület Nagykun kerület Jász kerület Jászkun kerület Colonus 15%-3% 4% Inquilinus 41% 37% 72% 70% Subinquilinus 44% 63% 25% 26% 4. táblázat A Jászkun kerület cigány népessége az 1779-es összeírás alapján22 Az 1780-as évektől - talán éppen azért, mert egyre többen akartak házat építeni - a Jászkun kerület több helységében akadályozzák a cigányok házépítését. Pontosabban azt, hogy a belterületen taksás házhelyet kapjanak. Jászfényszaruban Görbe Ilona új magyar özvegyasszony kérelmét kétszer utasítja el a fényszarui tanács, 1780-ban és 1782-ben.23 1785-ben egészen szomorú helyzetről tett jelentést Katona István Jász kerületi esküdt.24 Jászfényszaruban az ott lakó új parasztok olyan kunyhókban laktak, amelyeknek sem fedelük, sem padlásuk nem volt. A helyi tanács és a bíró megállapította, hogy a 18 Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára [a továbbiakban: BKMÖL] Kiskunfélegyházi részleg [a továbbiakban: Kf. r.] Missilisek Arc. 23. Capsa 1. Fasc. 8. N2 1/1777. 19 JNSZML JK ir. D Capsa XII. Fare. 8. N“ 34/1779. 20 KAKUK Mátyás 1996. 305. 21 BKMÖL Kh.r. Sub.K. Fare. 79. Ns 16. 22 KAKUK Mátyás 1996. 23 LANTOS Péter 2003. 32.; illetve JNSZML Jászfényszaru iratai Rsz. 1. 1782. júl.4. 24 SZML JK kig. D. Caps. 18. Fasc. 19. N“ 29/1785. 20
