Kothencz Kelemen (szerk.): Sarjadó sorsok. A 8. Duna-Tisza közi nemzetközi néprajzi nemzetiségkutató konferencia (Baja, 2011. július 14-15.) előadásai (Baja - Kecskemét, 2012)
Bánkiné Molnár Erzsébet: Házak és galibák. A cigányok beilleszkedése a Jászkunság társadalom- és településszerkezetébe
BÁNKINÉ MOLNÁR ERZSÉBET HÁZAK ÉS GALIBÁK. A CIGÁNYOK BEILLESZKEDÉSE A JÁSZKUNSÁG TÁRSADALOM- ÉS TELEPÜLÉSSZERKEZETÉBE A cigányok Jászkun kerületi jelenlétével ezt megelőzően a 2002-ben rendezett bajai nemzetiségi konferencián foglalkoztam.1 Áttekintésem Thurzó György nádor menlevelével kezdtem, melyet 1616-ban nagybiccsei* 2 kastélyából adott ki. A menlevélben a nádor minden magyarországi alattvaló jóakaratába ajánlotta a magukat rom-nak, embernek nevező cigányokat. Ezt követően több mint egy évszázad telt el, amíg uralkodói szinten is erőteljesebb figyelem irányult a gyarapodó roma népesség és a magyar társadalom kultúrájának különbözőségére. III. Károly, majd Mária Terézia uralkodói rendeletéi elsősorban tilalmakat tartalmaztak, a cigány népcsoport asszimilálására irányultak, és a cigányok letelepedését, a befogadó helyi társadalomhoz történő alkalmazkodását követelték. Tudjuk, kevés sikerrel. A magyar állami közigazgatást irányító főhivatal, a Helytartótanács szinte megalakulásától (1723) rendszeresen küldte a cigányokra vonatkozó utasításait, rendelkezéseit a vármegyéknek, szabad kerületeknek, majd intézkedéseinek hatékonyságát növelendő 1783-1786 között létrehozta a Cigányügyi Osztályt. Ezek az utasítások minden törvényhatóságba eljutottak, hatásuk alól a Jászkun Kerület sem vonhatta ki magát, a végrehajtásban azonban felfedezhetők helyi sajátosságok. A Jászkun kerület cigány népességének életére a redemptio után a legnagyobb hatással az 1761-ben megjelent királynői rendelkezés és az annak szellemében megszületett 1768-as Jászkun kerületi cigány összeírás bírt.3 Mindezek feldolgozása, elemzése országos és kerületi szinten is megtörtént.4 Anélkül, hogy az elemzéseket és a következtetéseket megismételném, idézem a cigányokról készült 1868-as Jászkun kerületi összeírás statisztikai összesítését. Az 1768-as összeírás ugyanis az a mérföldkő ahonnan a jászkunsági cigányok helyzete dokumentumok segítségével nyomon követhető. Kerület Ház Fő Kovács Muzsikus Földműves Szolga Katona Korhely Egyéb Kiskun 48 260 34 19 1 2 2 1 kereskedő 1 Nagykun 54 251 27 8 17 1-1-Jász 126 417 45 40-2 2-téglás 3 hegedű készítő 8 Összesen 228 928 106 67 18 5 4 2 12 1. táblázat. Az 1768-as cigány összeírás népességi és foglalkozási adatai kerületenkénti összesítésben5 'BÁNKINÉ MOLNÁR Erzsébet 2003. 47-60. 2 Nagybiccse (szlovákul Bytca) község jelenleg Szlovákiában található. 3 Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár [a továbbiakban: JNSZML] Jászkun Kerület levéltára [a továbbiakban: JK It.] Capsa VI. Fasc. 2. N° 15./1768. 4 A Jászkun Kerületre vonatkozóan lásd: SZABÓ László 1966.; BAGI Gábor 1996.; BÁNKINÉ MOLNÁR Erzsébet 2003.; NOVÁK László 1998.; stb. 5 BÁNKINÉ MOLNÁR Erzsébet 2003. 13
